Kalandnak indult +18

31.rész

-Jó reggelt bébi.-Suttogta a fülembe Brad, kinyitottam a szemeimet és elmosolyodtam.

-Jó reggelt.-Suttogtam a mellkasába.

-Hogy aludtál?-Simogatta a hajamat.

-Nagyon jól. De kezdek éhes lenni...-Nyomtam fel magam, és mellé ültem.

-Akkor csinálok valami reggelit.-Ült ő is fel, és megfogta az arcomat.

-Rántottát...-Motyogtam, és a tenyerébe hajtottam a fejemet.

-Kérek egy csókot!
Elvettem az arcom a tenyeréből, és megcsókoltam. Annyira jól esett, annyira puhák és finomak az ajkai. Végig nyalta az ajkaimat és mire eltátottam a számat, és átdugta a nyelvét. A nyelveink táncoltak egy kört majd elváltunk egymástól.
-A babámtól is kell puszi.-Mosolyodott el. A kezét a pólómhoz vezette és felhúzta majd a hasamhoz hajolt és adott pár puszit. Ezek a kedvenc pillanataim, olyan jó nézni Bradet. Annyira cuki, és olyan sokszor elpirul ha a kicsiről beszélgetünk.

Kimásztunk az ágyból és felvettem a köntösömet még csak reggel 8 van. Lesétáltunk a konyhába én leültem Brad pedig elkezdett rántottát csinálni.
A könyömömre támaszkodtam és úgy bambúltam Bradre.

-Mi lesz a mai program bébi?-kérdezte.

-Kicsit takarítunk. Pihizünk....és ennyi.-Mosolyogtam.

-Tetszik.

-Olyan jó, hogy ma nem dolgozol.

-Szeretnéd ha reggeli után kicsit kényesztetnélek?-Fordult felém és kacsintott.

-Mire gondolsz?-Kacérkodtam.

-Hm kicsit megpuszilgatnálak...megmaszíroznám a cicidet, meg ilyenek.-Mondta mire felnevettem.

-Olyan hülye vagy. Inkább nézzünk baba neveket.
Kicsit elpirult az arca; de mosolyogva bólogatott.

A reggelink elfogyasztása után, összepakoltunk. A hűtőbe raktam be a tejet, amikor megéreztem a savanyú káposzta szagát. Eddig imádtam, de annyira rosszul lettem hirtelen, hogy futottam a wc-re. Pont időben mert már hánytam is.

-Mi a baj bébi?-Futott utánam Bradley.

-Dobd ki kérlek.-Motyogtam.

-Mit?-Lépett közelebb és megfogta a hajamat, amíg hánytam.

-Azt az undományt a hűtőből.

-Bébi kicsit konkrétabban.-Nevetett.

-A káposztát. Undorító.-Ráztam a fejem és felálltam. Majd megmostam az arcomat.

-Azonnal.-Brad kiment, én addig fogat mostam, és próbáltam nem káposztára gondolni. Eddig annyira szerettem.
-Kidobtam.-Jött vissza nevetve.

-Nem vicces. Olyan rosszul lettem már a szagától.-Néztem fel az arcára.

-Ez a kisbabám hibája lesz.-Ölelt át és megsimogatta a hasamat. Csak mosolyogva bújtam hozzá. Az ölelésünket a csengő szakította félbe. Kérdőn néztem Bradre, hogy várunk-e valakit. De ő is így nézett rám, vagyis nem várunk senkit. Kisétáltunk és Brad ajtót nyitott.

-Helló.-Köszönt Aaron barátom.

-Helló.-Köszönt Brad. Már nem az a férfi volt mint előbb aki engem ölelgetett és a hasamat simogatta. Sokkal komolyabb és flegmább volt. Tipikus Bradley Cool.

-Szia Aaron.-Mosolyogtam.
Brad kérdőn nézett rám. Mire csak mosolyogva néztem rá.-Gyere be.-Mondta és arrébb húztam Bradet.

-Ne haragudjatok csak, hogy így ide állítottam de most tudtam meg, hogy elköltöztél otthonról Maybe.-Mosolygott a fiú.

-Szóval Brad ő Aaron egy régi barátom.-Mondtam mire Aaron még jobban Mosolygott.-Aaron ő Brad a barátom.

-Örülök haver.-Nyújtotta a kezét Aaron, Brad kicsit tétován, de kezet rázott vele.
-Csak rég láttalak Maybe, mi van veled?

-Gyere üljünk le.
Leültünk a kanapéra Brad végig a kezemet fogta, talán kicsit feszengett.
Elkezdtem mesélni, hogy hát amióta nem találkozunk lett barátom. Ahogy kiderült neki is van barátnője.

-És hogy, hogy már össze költöztetek?

-Hát...kisbabánk lesz.-Mondtam mosolyogva, majd Bradre néztem aki őszintén mosolygott és megpuszilta az arcom.

-Hű.-Tágult ki a szeme Aaronnak.-Gratulálok.
Aaron egészen sokáig marad és jól elbeszélgettünk. A végére Brad is egyre
többet beszélt. Amikor elment Aaron a konyhába mentem inni. Brad meg utánam, és leült egy székre.

-Honnan ismered?-Kérdezte.

-Egy barátom...

-Ahha. Bővebben.-Nézett mélyen a szemembe.

-Hát...ne akadj ki.-Kezdtem.

-Ez jól kezdődik.-Forgatta a szemeit.

-Mielőtt megismertelek néha néha...ha untakozunk akkor össze jártunk Aaronnal, és hát szexeltünk.-Mondtam mire Brad lefagyott. Nem mondott semmit csak pislogott. Közelebb sétáltam hozzá, és megfogtam az arcát.-Brad..-Suttogta.

-Az én farkam nagyobb?-Nézett a szemeimbe. Még szép, hogy ez az első kérdése...

-Igen.-Bólintottam. Az ölébe húzott és átölelt.

-Többet nem jöhet ide, főleg a közeledbe nem.-Rázta a fejét.

-Bradley. Ne már.

-Majd még átgondolom.-Csókolt bele a nyakamba.-De én ugye sokkal jobban csinálom. Erősebben, és úgy ahogy te szereted.

-Igen Brad te sokkal jobban csinálod.-Forgattam a szemeimet.

-Nála is sikítoztál, és az ő hátát is végig karmoltad amikor elélveztél?

-Jézusom Bradley.-Nevettem.

-Azért nekem vastagabb ujjaim vannak, azok sokkal jobban kényesztetnek mint az ő béna vékony ujjai.

-Oké elég. Te sokkal jobb vagy és ő csak egy barátom. De te...te az én szerelmem vagy.-Csókoltam meg.

-Nagyon Nagyon szeretlek bébi.-Nyúlt a pólóm alá és belenyúlt a melltartómba, majd a melleimet kezdte kényesztetni. Csak halkan nyögtem mire elmosolyodott, és a nyakamat is elkezdte puszilgatni. Addig amíg megint csengettek.

-Ezt nem hiszem el.-Suttogtam.

-Mindjárt folytatom bébi.-Kacsintott és letett az öléből. Felállt és az ablakhoz sétált. Kinézett majd jobban előre dőlt, majd hirtelen rám nézett.-May kérlek menj fel a szobánkba!