Kalandnak indult +18

24.rész

,,-Viola vagyok...-Nyújtotta a kezét.-Bradley előző barátnője. Beszélni szeretnék veled......,,

Egy pillanatra belém fagyott a szó. Csak álltam, mire megköszörűlte a torkát.

-Figyel Maybe, tudom milyen az ha szeretsz valakit nagyon.....-Mondta fájdalmasan.-És azt is tudom milyen ha átvernek. Csak azt szeretném, hogy tudd, Bradley nem jó ember.-Rázta a fejét.-Tudom, tudom szeret téged, nekem is ezt mondta, és össze vissza csalt. Ha elakarod kerülni a fájdalmat, akkor minél hamarabb vess véget ennek a kapcsolatnak.

-Mi tényleg szeretjük egymást.-Mondtam, mire felnevetett.

-Neked legyen igazad...én tényleg csak jó akartam...Brad most gondolom a lakásán van.-Mondta, mire bólintottam.-És akkor gondolom hallottál már Chloeról...-Mondta és tudta, hogy fogalmam sincs kiről lehet szó, egyszerűen nem bírtam megszólalni, ezért folytatta.-Chloe....Chloe. Bredley melletti lakásba lakik, többször is megcsalt vele. És valamiért bármikor mentem hozzá, Chloe valami hülye indokkal, de ott volt nála....-Suttogta, fájt neki felidézni az emléket. Nagy levegőt vett és össze szedve nézett rám.-Csak vigyázz Maybe mert gyorsan te is oda jutsz ahova én. Egyre többen vagyunk ,,Brad engem is megcsalt" klubban.

-Köszönöm, és kedves vagy.-Mondtam, bár legszívesebben megcibáltam volna.

-Ez csak természetes.-Mondta, majd elment. Lefagytam, ki a franc az a Chloe? És miért nem mesélt mèg róla soha Brad.

-Mey.-Fogta meg a vállamat a húgom.-Gyere.-Húzott be.
Az agyam kattogott, és elment a kedvem mindentől.-Figyel ha itthon lesz Brad akkor majd rákérdezel, de neaggódj, Bradley tényleg szeret téged. És ha nem vetted volna észre eddig senki sem, örült a ti kapcsolatotoknak.-Mondta, mire bólogattam.

-Igaz, eddig még senki nem mondta, hogy ezaz Maybe kifogtál egy szuper, kedves srácot.-Mondtam és hátra dőltem a kanapén. Lori felnevetett.

-Ez a te szerencséd.-Simogatta meg a hajamat.-A rossz fiú.-Nevetett.
Csak a fejemet ráztam. Lori segített lenyugodni, és elterelte a figyelmemet de este az ágyban amikor egyedül maradtam, megint kattogtam a témán. Nem beszéltem Braddel, nem mondtam neki, hogy volt itt Viola. Órákig forgolódtam, mire elaludtam. Majd reggel Lori ébresztett, szépen felöltöztem és leballagtam a konyhába. Csináltam kettő szendvicset egyet nekem egyet húgomnak. Tettem még el almát és készen is voltunk. Éppen kifelé tolattam, amikor Lori a lábával dobolt, ideges volt.

-Hé, nyugi.-Tettem a kezem a lábára. Mire bólintott.

-Kapják be a fiúk.

-Pontosan.
Párperc múlva kiraktam a gimi előtt, és az egyetemhez hajtottam, leszívesebben tovább is mentem volna, de nem lehetett. Kiszálltam megfogtam a táskám. Illedelmesen Köszöntem mindenkinek és Fizikai előadóhoz sétáltam, ami 52-es terem más néven.
Most így első órákon nem nagyon volt mit tanulni, ezért legtöbb órán inkább beszélgettünk vagy hasonlók. Majd délután mehettem is haza. Ledobtam a cuccom az autóba, és keservesen megráztam a fejem.-Utálom ezt a szart.-Mondtam magamnak. Majd elindultam haza. A cuccaimat a kezembe fogtam.

-Megjöttem.-Kiáltottam el magam.

-Ennek nagyon örülök.-Ölelt át hátulról Brad és bele puszilt a nyakamba. Kellemes borzongás futott végig rajtam, szélesen elmosolyodtam, és megfodultam.

-Szia Brad.-Suttogtam.

-Szia bébi.-Csókolt meg. Ahh tönkretesz, annyira őszinte és szenvedélyes volt a csók.-Hiányoztál.-Puszilta meg a homlokom.

-Te is.-Fogtam a kezét.
Anyu itthon volt és csinált ebédet ezért leültünk enni, Lori is lejött. Mire ránéztem.

-Minden oké volt?-Kérdeztem félve a húgomat.