Mindennél jobban

14. fejezet - Flown away

Két nap múlva lesz a bál, ezért ma dupla táncunk lesz. Most fogjuk gyakorolni a szaltót, amihez kettő ember kell. Ebben az esetben, én és Mark. Még mindig. Tekintve, hogy ő a legerősebb fiú. A szaltót úgy fogjuk megcsinálni, hogy Mark fogja a derekam, én pedig hátrafele fogok pördülni. Én csináltam már ilyet, viszont Marknak fogalma sincs mit csinál, ezért az egyik tizenegyedikes fiút, Bent kellett lehívni, akivel ezt csinálom az egyik táncba.

- Mark! Nagyon figyelj hogy mit csinálnak Junék, mert ha elejted Junet, azzal megbénítod az egész táncegyesületet. - Julie nagyon érzékeny a versenycsapatra. Főleg arra, amelyik két hét múlva megy a világbajnokságra. - Öt, hat, hét, és...- Ben elkapja a derekam, én fordulok, mindenki tapsol. Siker.

***

Már vége van az óráknak, és most kezdődik a tánc órám. Most rakjuk össze a VB-s koreográfiát. Már rég megvannak a blokkok, minden készen áll, márcsak az akrókat kell helyre rakni, meg egybe eltáncolni, és kész. Már hatodjára táncoljuk el a táncot, amikor megszolal a telefonom. Azt mondtam Julienak, hogy elmegyek mosdóba, mert tilos telefonozni órán, de Mattheo hívott, úgyhogy muszály volt felvennem.

- Szia! Van valami baj? Miért nem voltál ma suliba? - Rögtön lebombáztam a kérdéseimmel.

- Nincs semmi bajom, nyugi. - erre már egy kicsit megnyugodtam, de még mindig nem válaszolt az egyik kérdésemre. - Haza kellett utaznunk, mivel a Nagymamám beteg lett, de minden rendben. Szombat háromnegyed kettőkor landolunk Torontóban, úgyhogy még a bálra is odaérek. - Nagyon megkönnyebültem, tudva, hogy nem kell egyedül mennem, és hogy minden rendben van vele.

- Nem fogod tudni a táncot! - jutott eszembe. Nem akarom hogy kimaradjon ebből.

- Már tudom a táncot, a helyemet meg majd megmutatod.

- Rendben viszont... - kezdtem bele, de valaki berontott az öltözőbe.

- June! Azzonal gyere! - Hallom Clare hangját, aztán az ajtó csapódását. Kiment.

- Nekem mennem kell Mattheo, de nagyon örülök, hogy nincs semmi bajod, a nagyidnak meg jobbulást. Puszi, szeretlek. - ezzel kinyomtam a telefont, és rohantam ki a terembe ahol, Julie feküdt a földön.

- Jézusom. Mitörtént?