Az élet legszebb éveit az egyetem ajándékozza. De mi történik akkor, ha képbe kerül az ördög és betemeti magát a szívedbe?
Daxton Blake maga az ördög. Aki csak ismeri, tudja, hogy bölcsebb döntés távolságot tartani tőle. Mert Daxton olyan, mint egy...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Mi van veled és Daxton-al? - reménykedtem, hogy előadás közben nem kell erről beszélnem, de amikor Peyton feltette a kérdést, görcsösen szorítottam ujjaim közé a tollat és feszülten sóhajtottam fel. Kerülni akartam a válasz adást, ezért erőltettem egy mosolyt az arcomra. Tudjátok, hogy lehet legkönnyebben témát váltani? Úgy, hogy kíváncsiságot tettetve vissza kérdeztek.
- Ezt én is kérdezhetném tőled - pillantottam a volt barátja felé, aki szinte tökéletesen felépült a Daxton okozta ütésekből. Peyton elhúzta a száját, kezével pedig az édesanyjától kapott gyűrűjét csavargatta. Láttam rajta, hogy rosszul esett neki a kérdés, ezért összeráncolt szemöldökkel megráztam a fejem. - Sajnálom. Azt hittem, hogy túl vagy rajta! - mentegetőztem vörös arccal.
- Nehéz rajta túl lenni - rántotta meg a vállát. - Úgy érzem, hogy egy részem még mindig szereti - sóhajtása közben előre pillantottam, hiszen próbáltam a professzora is figyelni. - De köszönöm, hogy kérdezed - üveges tekintete felcsillant, miközben szőke haját hátrafogta és felém fordult. - Kíváncsi vagy valamire?
- Naná! - mosolyogtam.
- Nem fogod elhinni, de unokatesóm családjával a városba költözött! Évente csak karácsonykor szoktunk találkozni, ezért nagyon várom már, hogy újra láthassam őt! Ha minden igaz és ha az isten is úgy akarja, akkor erre az egyetemre fog járni! - átkarolta a nyakamat, majd ujjongani kezdett. - Ez az az egy dolog, ami miatt még boldog vagyok!
- Ennek nagyon örülök - bólintottam mosolyogva. - Nem is tudom, hogy mit mondjak...- mosolyogtam őszintén. - Rád fér a kikapcsolódás! És bízok abban, hogy betudjátok pótolni az elvesztegetett időt! Elmentek például vásárolni - adtam neki ötletet. - Csajos napokat tarhattok... - folytattam, mire szemöldökét ráncolva elnevette magát.
- Vele nehéz csajos napot tartani! - legyintett, majd haját megigazította és előre figyelt.
A nap hátralevő részében a könyvtárban tanultam. Délután öt órakor léptem ki a könyvtár kétszárnyú ajtaján és vállamra dobtam a háti táskámat. Az orromat lógatva igyekeztem a kollégium felé, hiszen másra sem vágytam, csak arra, hogy végre pihenjek. Fejben nagyon elfáradtam. Nem tudtam eldönteni, hogy én vállalom túl magam, vagy egyszerűen csak sok amit tanulunk. Lassan kezdem megérteni, hogy miért hasalnak el olyan sokan az első szemeszter közepén. Itt tényleg csak az jut tovább, aki szarrá tanulja az agyát. - Csak feküdjek le aludni!
Este kilenc óra volt, amikor lefeküdtem az ágyra. A letisztult fal mellett található ágyam ebben a pillanatban olyan menedéket nyújtott a számomra, ami mindennél többet jelentett. A puha párna miatt szinte azonnal álomba szenderültem volna, de Peyton hangja mindig észhez térített, ezért oldalra fordultam, majd hunyorogva figyeltem, hogy valakivel telefonál. - Akkor egy hotelben száltatok meg? - érdeklődött a telefonba. Mosolygott, innen tudtam, hogy az unokatestvérével beszél. - Holnap költöztök az új házba? Ez nagyon remek! Már annyira hiányzol! A minap beszéltem az egyik barátnőmmel, aki tanácsolta, hogy bepótolhatjuk a csajos napokat! - Peyton nevetése miatt mosolyra húztam az ajkam, majd a mellkasomhoz szorítottam a takarómat. Egy darabig még hallgattam a hangját, de aztán győzött a fáradtság és elaludtam. Nem tudom, hogy mennyit aludtam, viszont megijedtem, amikor a telefon megcsörrent az éjjeliszekrényen. A hirtelen ébredés miatt azt sem tudtam, hogy merre nyúlok. Véletlenül löktem le a padlóra, ezért hangos puffanás után a földre ejtett telefon felé nyúltam. - Hmmm! Kapcsold már ki... - Peyton nyöszörögve felém fordult szeme csukva volt, ezért sóhajtva fülemhez emeltem a készüléket. Meglepődtem, amikor egy ismeretlen szám jelent meg a kijelzőn. - Vedd már fel... - Peyton nekem dobott egy dísz párnát, ezért a hirtelen jött ötletnek köszönhetően felvettem a telefont.
