Lépésről lépésre

9.rész

Harry

Louis teljesen kikészít. Egy napja van itt, de teljesen összezavar. Eddig tökéletesen tisztában voltam magammal. Soha nem vonzódtam a férfiakhoz, pedig már többen bepróbálkoztam nálam. Most viszont ő vonz egy picit. Folyamatosan zavarban vagyok mellette, amit mindig ki is használ. Nem tudom, hogyan kezeljen ezt a dolgot.

Az intenzív szobából kilépve Niall már rohan felénk és Louis barátja is itt vár a falnak támaszkodva. 

-Jól van?- kérdi a fiú aggódva.

-Már igen. Elmondta, hogy mit csináltatok mikor ez bekövetkezett. Ezek a tevékenységet Louisnak tilosak.

-Azt mondta szabad.- mondja zavarba.

-Persze, hogy azt mondta.- sóhajtok fel.- Ki kell tiltsalak innen egy hétig..- viszem fel a hangsúlyt, hogy bemutatkozzon.

-Maximilien.- nyújtja a kezét.

-Dr. Harry Styles.- mutatkozom be én is hivatalosan.

-Sajnálom doktor úr, hogy ez történt. Nem akartam bajt okozni neki.- mondja halkan, mert Niall is ideért, de megállt tőlünk tisztes távolságban.

-Egy hét múlva már bejöhetsz hozzá.- mondom, mire megrázza a fejét.

-Akkor legalább két hétig nem lát, mert egy hét múlva el kell utaznom egy hétre. - magyarázza, engem pedig ez nem érdekel.-Elköszönhetek tőle?- kérdi, mire bólintok és Niallre nézek.

-Niall társaságában igen. Maximilien nem jöhet be Louishoz egy hétig, ha van más látogató a listán, ő jöhet. 

-Mi történt?- kérdi tőlem halkan a barátom.

-Nem érti meg hogy nem csinálhat semmi szexuális tevékenységet, így a tüdeje majdnem összeomlott.- mormogom.- Az éjszakára itt marad, szólok Dereknek, mert én hazamegyek. Ha valami baj van vele azért szólj, de Dereket hívd előbb. 

Niall csak bólint és bemegy a fiúkhoz, én pedig fogom magamat és elindulok végre haza. Alison a kanapén ülve vár rám és mosolyogva esik nekem.

-Hiányoztál szívem.- suttogja a számra én pedig újra rá tapadok. Hevesen szívom az ajkait, amitől egy hatalmasat nyög. Bennem is elindul a vágy és erősen taszítom a kanapéra. Alison tudja, hogy mit szeretek. Nem szeretek romantikázni ezért egyből a lényegre tér. Kapkodja le magáról a  ruhákat és széttárt lábakkal, beharapott szájjal fekszik el a kanapén. Lassan nézem végig a testét és látom, hogy kíván engem. Szeméremteste már csillog a nedvességtől, ami ha lehet még jobban beindít. 

Éhesen tapadok a combjára és végigharapdálom. Kéjesen nyöszörögve nyul a melleihez és gyömöszölni kezdi őket. Számmal kezdem el kényeztetni és lassan nyalok végig a szeméremajkai között. Bejáratához érve az egyik ujjamat használom kezdésnek, miközben a nyelven nem hagyja el a csiklóját. Alison lehunyt szemekkel nyögdécsel és a csípője meg sem áll a mozgásban. Két ujjal kényeztetem, amikor megérzem, hogy el fog élvezni. Ujjaimat hirtelen rántom ki belőle.

-Harry.- nyögi értetlenül, de szemei egyből fenn akadnak, amikor megérzi, hogy lassan belé nyomulok.- Használd a kezed.- nyögi és a melleire markol. Hüvelykujjammal a csiklóján kőrözök, közben pedig lassan mozgok benne. Alison sikkantva élvez el, aminek következtében még több nedvvel tudok belé csúszni.Ilyenkor nagyon szűk. Lihegve próbál magához térni, de én nem hagyom, hanem lassan mozgok benne. 

A kanapéba markolva zihál alattam, ami engem is beindít. Egyre jobban engedi a mozgást, így végre fel tudok venni egy gyorsabb tempót. Tövig csapódok belé és erősen tartom a csípőjét. Nem kell sok nekem, hogy elmenjek és tudom, hogy neki sem kell sok a második orgazmushoz.

-Nagyon jó szívem..- nyögi hangosan én pedig elrobbanok az óvszerbe. Alison is hangosan sikoltva követ és lihegve fekszünk egymás mellett. 

-Stresszes?- kérdi a munkámra utalva.

-Igen. A páciens nem túl együttműködő. Ma este majdnem meghalt.- mondom sóhajtva mire Alison aggódva néz rám. Tudja, hogy nem mondhatok többet, ezért nem kérdez, de látom hogy akarna. 

-Sajnálom szívem. Itthon alszol ma? - kérdi, mire csak bólintok. 

-Menjünk be a hálóba. - mondom halkan és megindulunk befelé. 

Teljesen összezavarodottan fekszem mellette és ölelem őt. Többször is eszembe jut Louis. Hogy milyen lenne, ha ő lenne itt. 

Mocskos pojáca. Beírta magát a gondolataimba. 

Hajnalban magamtól kelek fel és neki állok reggelit készíteni Alisonnak. Úgy döntöttem este, hogy a héten már nem jövök haza, hogy át tudjam gondolni magamban a dolgokat. 

Amire Alison felkel már kész vagyok a reggelivel és mosolyogva, felöltözve várom őt.

-Mi ez a nagy reggeli Harry.- mosolyog és egy csókot nyoma számra.

-Gondoltam megleplek és előre kárpótollak a hétért.- mondom mire szomorúan néz rám.

-Nem jössz haza?- kérdi szomorkásan elhúzott szájjal.

-A páciensem miatt jobb lenne ha bent lennék. Ha tegnap nem vagyok ott meghalt volna.- mondom egy pici túlzással, de igaz is. 

-Értem. - bólogat.- Majd valamikor meglátogatlak azért. - mosolyog én pedig bólintok.