Lépésről lépésre

12.rész

Louis

Egy hét eltelt már azóta, hogy Harryvel összevesztünk és kibékültünk. Azóta fesztelen a kapcsolatunk. Poénkodunk, viccelődünk és flörtölünk egymással. És ő is flörtöl velem. Nem tudatosan teszi, de csinálja. És tetszik neki. Néha megdicsérem a haját, vagy a ruháját, ha nem a lila egyenruha van rajta és örül neki, látom a szemében. Amióta beszereltette a szíjakat az ágyam fölé sokat fejlődtem. Minden nap amikor unatkozom csak huzóckodom, aminek következménye, hogy már erősebbek a karjaim és a derekam is.

-Jó reggelt Lou.- libben be Harry mosolyogva.

-Szia bongyori, jó így a hajad.- dicsérem meg a félig kontyba fogott haját.

-Köszi.- pirul el és már jön is hozzám, hogy a székbe tegyen, de megállítom.

-Várj.- mondom még fekve és a szíjak után nyúlok. Lassan emelem fel magamat ülő pozícióba, majd amikor derékszögben van a derekam hirtelen elengedem a szíjakat. Harry már kapna utánam, de most nem dőlök el, ugyanis tegnap este sikerült már megtartanom magamat, ahogyan most is.

-Azt a rohadt Louis.- vigyorog a doki.- Nagyon ügyes vagy, gratulálok. Meddig tudod tartani?

-Sokat nem, úgyhogy most már áttehetsz. - nyújtom felé a kezeimet. A karjaiba kapaszkodva szorítom magamhoz és nem is engedem el egészen addig amíg le nem tesz a székbe. Mosolyogva néz rám.- Tudod milyen nap van doki?- kérdezem felvont szemöldökkel.

-Hétfő?- kérdi értetlenül.

-De milyen hétfő.- kurjantok fel.- Egy héttel ezelőtt azt mondtad, hogy ma már..- vonogatom a szemöldökömet.

-Jézusom Louis, hogy te nem tudsz másra gondolni.- kacag fel elpirulva.- Ma már lehet, de csak óvatosan. Bár mivel Maximilien nem tud jönni hozzád még várnod kell a nagy durranásra, addig marad a jobb kezed. -kacsint.

-Vagy a tiéd.- kacsintok vissza szexi hangon súgva. Még jobban elpirul és eltávolodik tőlem, de nem ellenkezik. Így megy ez az elmúlt napokban. Hiába mondok olyat ami zavarba hozza nem ellenkezik vagy sértődik meg. 

-Hello.- hallok meg egy női hangot az ajtóból, mire Harry ijedten pattan el mellőlem.

-Alison. Mit keresel itt?- kérdi tőle és felé lép. A nő mosolyogva közelít felé és kéjesen megcsókolja őt. Oh. Akkor ő a barátnője. Harry udvariasan eltolja magától, majd felém fordul de nem tud a szemembe nézni. Kicsit rosszul esik, hogy ezt látnom kellett, de nem tudok mit tenni. - Dolgozom Alison, miért nem szóltál?

-Gondoltam megleplek kicsim. Ő a páciensed?- néz most rám és látom a  szemében, hogy felismer.

-Louis vagyok.-biccentek.- Te meg gondolom Harry barátnője.- mosolygok rá kényszeredetten. 

-Igen. - néz rá az említettre, akin látom, hogy nagyon kínosan érzi magát. Zavarban van attól, hogy velem látja a barátnője? 

-Azt hiszem én kicsit többet kaptam belőle a héten, mint te.- kacagok fel és direkt fogalmazok kétértelműen, mire Harry rám kapja a tekintetét. Felvont szemöldökkel nézek rá és élvezem, hogy kellemetlenül érzi magát.

-Igen, hiányzott is már. -simít végig a doki oldalán, amitől ökölbe szorul a kezem. 

-Most dolgunk van Al, délután tudok veled lenni.- motyogja neki a göndör.

-Akkor nem érek rá.- húzza el a száját a nő.

-Nyugodtan menj Harry, úgy is jön be Zayn hozzám. Majd holnap bepótoljuk a mai tornát.- mosolygok rá, de persze nem őszinte. Látom rajta hogy vívódik.