𝑃𝑖𝑎𝑛𝑜 •𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤•

ʚ𝑠𝑖𝑥𝑡𝑒𝑒𝑛ɞ

Hogy őszinte legyek....az éjjel reménykedtem abban, hogyha felébredek, arra ébredjek, hogy, Jungkook engem ölelve alszik mellettem....

Bár most így vissza gondolva nem értem, hogy miért akartam, hogy közel legyen hozzám, hisz nem érzek iránta semmi olyat, hogy azt érezzem mindig a közelében akarok lenni...

De szerencsémre ez nem történt meg. Ő hason fekve aludt az ő felén, én meg az enyémen. Én keltem fel hamarabb, aminek szintén örültem, így kevésbé volt kínosabb. Még mélyen aludta az igazak álmát, szuszogása egyenletes volt, egész testében elvan lazulva és a haja össze-vissza áll.

Órákig eltudnám őt így nézni. Csak hallgatni a szuszogását, és az arcát bámulni - amit most nem látok, mert nekem háttal van.

Egyáltalán miért gondolok ilyenekre?
Ha bele gondolok, ez előtt pár napja még egy idegesítő, bunkó személynek gondoltam őt, most meg olyanokra gondolok, hogy órákig eltudnám nézni, ahogyan alszik.
Még túl reggel van, azért gondolok ilyen hülyeségekre, igen biztos ez a gond.

Sóhajtva álltam fel az ágyból, felkaptam egy köntöst, és le sétáltam a konyhába. A szüleim szokásosan már nem voltak itthon, ritka alkalom amikor mind együtt tudunk reggelizni, de már hozzá szoktam ehhez.

Arra gondoltam, hogy csinálok valami jó kis reggelit, hogy azért ne üres hassal menjünk suliba, bár mondjuk én nem szoktam reggelizni, de ma őfelsége is itt van, muszáj csinálnom valamit.

És van egy piti problem....nem tudok főzni. Még egy rántottát sem tudok megcsinálni. És most jöhetnek azok, hogy "jaj de az nagyon könnyű meg stb..''
Hidd el, már próbáltam!
Azóta az anyukám megtiltotta, hogy a konyhában az iváson és évesen kívül bármi mást is csináljak.

Ennek ellenére neki fogtam, és megpróbáltam a legjobbat kihozni magamból. A gáztűzhely előtt álltam, és csak a fejemet vakargatva gondolkodtam. A dolgok amik kellenek már ki szedtem. Ami tojásból, és pár zöldségből állt. Több nem kell bele, igaz? Vállat rántva álltam neki, ki szedtem egy serpenyőt, töltöttem bele kis olajat és ezt fel is tettem melegedni a legkisebb hőfokon. Addig is feldaraboltam a zöldségeket, ami kb tíz percbe került, és ezzel a bénázásommal majdnem fel is gyújtottam a konyhát, mert a serpenyőt hagytam túlmelegedni. Ezt próbáltam hamar helyre tenni, ami abból állt, hogy lekaptam a serpenyőt a gáztűzhelyről, és gyors ablakot nyitottam.

- Ez közel volt.- suttogom magam elé.

Vártam pár percet, hogy ki menjen a sok füst, és a serpenyőt vissza helyeztem a tűzhelyre, töltöttem bele még kis olajat és ismét hagytam melegedni kicsit. Egy tálat elő vettem, fel törtem pár tojást, bele raktam a zöldségeket és ezt mind fel vertem, majd bele is raktam a serpenyőbe.

- Kérlek ne gyulladj fel.- nézek a kajára könyörgően, és gyorsan kavargatni kezdem egy fakanállal. Pár percig ezt így csináltam, majd levettem a serpenyőt és rátettem az asztalra, de előbb még élő vettem egy deszkát, és arra tettem rá. Ha tönkre teszem a konyha bútort anya ki nyír engem.

Ki szedtem két tányért, két poharat és evő eszközöket. Még vágtam fel a rántotta mellé pár zöldséget, "szépen" megtérítettem és kész is volnék a reggelivel. Büszkén mosolyogva néztem végig az asztalon, de amint megfordultam, az a büszke mosoly lehervadt arcomról.

Nagyon nagy kupit csináltam. Fejemet vakarva néztem a rumlit és, ha lenne időm meg is csinálnám, de fél órán belül elkell indulnunk a suliba. Vállat rántva mentem az egyik szekrényhez, ki vettem egy tea filtert, és a víz forralót be kapcsolva vártam, hogy végre meg ihassam a reggeli teámat.

Vajon Jungkook alszik még? Jó lenne, ha magától ébredne fel. Túl kínos lenne, ha én tenném. De, ha nem kell fel most azzonal elfogunk késni! És még fel is kell öltöznünk. Ahj, az agyamra megy komolyan