Száguldó🏎Szerelem💟

7.fejezet

💜Liliána💜

Másnap délelőtt elmentem vásárolni, muszáj volt beszereznem pár fancy ruhát, hogy Pierre lássa, mit veszített velem. A hotleben szépen elkészültem és kicsinosítottam magam, mivel elmegyek megnézni az időmérőt. Persze a sötét fekete smink nem maradhatott el!

Mivel már tudtam, hol a pálya, nem tévedtem el. Rögtön az Alpine garázsa felé vettem az utamat, odaérve Fernandot pillantottam meg, így tudtam meg, hogy ő is Forma 1-es, ami annyira nem meglepő, de én mégis meglepődtem.
-Jobban vagy?- kérdezte.
-Persze!- húztam ki magam- Már nem érdekel Pierre, túl vagyok rajta- jelentettem ki.
Beszélgetésünket az szakította félbe, hogy belépett Esteban és odaléptrm hozzá, hogy megöleljem. Nem tudom miért tettem, csak úgy megöleltem.
-Még sok idő van az időmérőig- mondta- Elmegyünk sétálni?- kérdezte.
Válaszul csak megrándítottam a vállam, jelezvén, hogy felőlem mehetünk.

-Jó látni, hogy nem bánkódsz a szakítás miatt!- szólalt meg, miután már egy ideje sétáltunk.
-Én szakítottam vele... Szóval nem volt olyan nehéz- mondtam határozottan.
-Miért szakítottál vele?- kaptam meg a kérdést varatlanul.
-Megcsalt- mondtam, mint akit nem is érdekel.
-Micsoda? Én biztos nem csalnálak meg!- jelentette ki Esteban.
-Persze, mindenki ezt mondja...- hitetlenkedtem.
-Mi kell, hogy elhidd?- kérdezte- Vegyelek feleségül?

Nem tudtam mit válaszoljak, csak néztem rá.
-Miért vennél feleségül?
-Miért? Mindenki odavan érted! Te vagy a legszebb lány akit valaha láttam, olyan kedves vagy és vicces! Miért ne akarnálak feleségül venni?- mondta. Azt hiszem meghatottak a szavai, még ha nem is értettem egyet velük.
-Jól van!- pillantottam fel rá kis gondolkozás után- Házasodjuk össze.
-Komolyan?
-Ja!- bólogattam.
-Olyan boldog vagyok, hogy biztos pole-t szerzek!- mondta boldogan.
-Micsodát?- nevettem.
-Első helyet.

Az időmérő gyorsan eltelt, Estebannak majdnem igaza lett, második lett, csak valami Verstappen előzte meg. Pierre a 12. lett. Úgy látszik nem tett jót neki a szakítás... Megbeszéltük a vőlegényemmel (!), hogy még csapatmegbeszélés van, aztán majd tervezgethetjük az esküvőt. Miközben vártam rá, hirtelen megjelent Pierre az ajtóban.
-Hát te?- kérdeztem.
-Bocsánatot szeretnék kérni...-
-Sajnálom, már túl vagyok rajtad!
-Annak örülök! Csak bocsánatot akartam kérni, előbb beszélnem kellett volna veled, hogy már nem szeretlek...- mondta- Rájöttem, hogy mást szeretek!- folytatta.
-Azt észrevettem...- csóváltam a fejem.
-Akkor nem haragszol?
-Miért, hogy megcsaltál? Már csak egy kicsit, mint mondtam túl vagyok rajtad! Eljegyeztek- jelentettem ki büszkén.
-Hogy micsoda?- csodálkozott- Ki?
-Én- lépett be Esteban mosolyogva.
Pierre végignézett rajta, majd kiment.
-Mehetünk?- kérdeztem.
-Mehetünk. Viszont a holnapi futam miatt elég szoros időbeosztásom van, 8-kor már aludnom kell, szóval siessünk!- mondta.

Visszamentünk a hotelbe, és megbeszéltük az esküvő dátumát, majd az holland nagydíj után lesz, az olasz nagydíj után pedig mehetünk nászútra. Készítettünk közös képeket és mindketten kiposztoltuk őket, azzal a felirattal, hogy eljegyeztük egymást. Reméltem, hogy Ádám látja rosszul érzi magát...

Mikor már vőlegényem (!) elaludt én még esküvői ruha ötleteket nézegettem Pinteresten. Már rengeteg ötletet lementettem, amikor megcsörrent a telefonom. Kornél hívott, az egyik unokatesóm.
-Szia! Láttam a képeket...- kezdett bele- Gratulálok!
-Köszönjük szépen!- mondtam.
-Biztos már nézegeted a ruha ötleteket...- kezdett bele- Arra gondoltam ebben segíthetek majd.- mondta. Kornél híres divattervező Milánóban.
-Micsoda?- kérdeztem boldogan.
-Megtervezhetnéd a saját ruhád nálunk és hordhatnád azt az esküvőn!- mondta. Hogy micsoda? ÉN tervezzek egy egész ruhát? Nem is akármilyet, a saját esküvői ruhámat?
-Jól hangzik!- feleltem boldogan.