Don't touch me! ~banginho/minchan

47.

/angol szavak, mondatok a rész végén lefordítva magyarra annak, aki nem tud angolul (bár kétlem, hogy van ilyen olvasóm) /
....................................................

A jó illatot árasztó ebédlő helységbe belépve, Minho ismét majdnem lefagyott, de még időben kizökkentette magát az ideges gondolataiból. Ezen könyebben segített a látványa egy kiskutyának rohanni feléjük. Chan egyből leguggolt, hogy megdögönyözze, és megpuszilgassa a kutyust, miközben angolul gügyögött hozzá.
-Ejnye te gyerek, ide jössz meglepni minket és az első dolgod Berry-vel foglalkozni? - hallottak meg egy férfi hangot, Minho nagy meglepetésére koreaiul megszólalni.
-Sorry appa! De Berry annyira hiányzott!! - egyenesedett ki az aussie ( mármint Chan, nem a többiek!), és odament a férfihez, hogy köszöntse őt egy öleléssel. Ezután az anyukájához is odament, hogy megismételje a gesztust. Mindezt Minho csak földbegyökerezett lábakkal nézte.
-A-ah, jó napot! - nyögött ki egy gyenge köszönést végül Minho a férfi fele fordulva, majd a nőnek is köszönt.
-Oh, nézd honey, mennyire meg van szeppenve! - mosolygott a nő Minho-ra- Te lennél...?
-Minho! Lee Minho... Minho Lee? - motyogta magában Minho. Teljesen össze volt zavarodva. Elhatározta magában, hogy összeszedi magát, de az, hogy koreaiul szóltak hozzá, és hogy rögtön mekkora figyelem irányult rá, teljesen megzavarta.
-Ah, semmi baj Minnie- sétált vissza a párja mellé, majd a fiatalabb derekára csúsztatta az egyik karját Chan, és tekintetét a szüleire vezette. - Anya, apa, elhoztam a páromat is! Remélem nem baj! - mosolygott szélesen az idősebb.
-..Lehívom Lucas-t, ha már családi ismerkedés van. - szólalt meg Hannah gyorsan lelépve a tett színhelyéről.

...

-..Nos, lefogadom, hogy új neked a helyzet! Emlékszem én is nagyon ideges voltam, amikor a férjem családjához mentünk, hogy bemutasson nekik. De neked nem kell félned, itt senki sem harap! Még Berry sem! - szólalt meg Mrs. Bang egy kedves mosollyal az arcán.
-Don't underestimate my powers, mother! - kuncogta az orra alatt Chan öccse, Lucas. Az utóbbi felé Mrs. Bang küldött egy erőteljes pillantást, miközben így szólt:
-Kértem, hogy ha lehet, beszéljünk koreaiul, fiatalember! - ezután visszanézett Minho-ra, akinek hamar leesett a szituáció.
-De csak miattam..
-Minnie, hagyd őket. - állította meg Chan egyből, ezzel közbevágva Minho mondandójában.- Csak azt szeretnék, ha nem lenne olyan kellemetlen neked a helyzet!- Minho biccentett egyet, de mégis eluralkodott rajta egy rossz érzés. Ő az, aki külföldre ment, nem neki kéne alkalmazkodnia? Élesen beszívta a levegőt, és meghajolt hát előttük.
-Bocsánat!
-Jaj miért kérsz bocsánatot? - kerekedtek el a hölgy szemei, és odalépkedett Minho-hoz, hogy segítsen kiegyenesíteni őt, ám amint hozzáért, Minho idegesen arrébb lépett. Mrs. Bang látva, hogy a fia párja hogyan reagál az érintésére, eszébe jutott, hogy nem mindenki olyan közvetlen, mint az ő családjuk, így hát zavartan felnevetett. - Ah, nekem kéne bocsánatot kérnem.. Lucas miatt, és egyébként is!

Mr. Bang ekkor megköszörülte a torkát, ezzel felvonva magára a figyelmet, és hamar témát váltott. Azt kezdte el ecsetelgetni, hogy mi lesz a vacsora. Ezután megkérdezte Minho-t, hogy beszállna-e az uno partiba, amit késő délutánra terveztek mára. Ugyan nem mondta, de Minho hálás volt a dologért. Valószínűnek tartotta, hogy a légkör olyan feszült volt, hogy a férfi is érezhette, és inkább témát váltott. A beszélgetés hamar abbamaradt, Mrs. Bang elvonult a konyhába a férjével, Hannah pedig elráncigálta Lucas-t pont azzal a hévvel, ahogy idehozta, és a pár kettesben maradt. Minho nagyot sóhajtva tette a mellkasára az egyik kezét, a másikat pedig a szemei elé emelte. Remegett, de túl esett a dolog nehezén. Chan ekkor kézen fogta, ezzel elérve Minho figyelmét és  mosolyogva nézett a koreaira.
-

Büszke vagyok rád! - szólt, és nyomott egy puszit Minho homlokára.
-Az, hogy most túléltem nem jelenti azt, hogy legközelebb is ez lesz! - sziszegte Minho. - Aranyos családod van..
-Na de akkor miért remegsz? - kuncogott Chan
-Mert ilyen hatással vannak rám az aranyos emberek! Élő bizonyíték vagy! Mai napig zselé lesz a térdeimből, ha megérzem a túláradó golden retriver-energiádat! - forgatta meg a szemeit Minho. - Most már értem kiktől örökölted!
-Te most burkoltan aranyosnak hívtál?
-...
-...
-Nem.
-Dehogynem!!
-NEM!
-DE!
-CHAN!!
-MINNIE!
-Chan..
-Minnie?
-Hjaj.. - sóhajtott fel fáradtan a koreai, majd megdörzsölte az arcát. Hosszú nap áll előtte!