Don't touch me! ~banginho/minchan

16.

Jisung miután "ki lett dobva" a legjobb barátja lakásából, egyből a munkahelyére indult a lakása helyett. Eredetileg nem dolgozott volna ma, de behívták, mert az egyik kollegája lebetegedett, így nem valami nagy rajongással sétált be a bár ajtaján, de hé; minden rosszban van valami jó! Legalább egy műszakban dolgozhatott Felix-szel!

Az említett ausztrál egy meglepett, ám meleg mosollyal üdvözölte Jisung-ot, és ahogy az odaért mellé, meg is simította a hátát.
-Nem úgy volt, hogy ma nem dolgozol? Mi szél hozott errefele?
-Szél biztos nem, és kedvem sincs hozzá feltétlenül! - puffogta Jisung- Nem is kéne, csak úgy látszik én vagyok a soros, hogy ledolgozzam a betegeskedő Yoonsuk idejét!- forgatta meg a szemeit, amin a szeplős felkuncogott, és megrázta a fejét. Felix mellett dolgozni könnyű volt, ugyanis a többi kollégáival ellentétben (vagy legalábbis a többséggel ellentétben) az ausztrál tényleg komolyan vette a munkáját, és odafigyelt arra, hogy a whiskey-t ne öntse össze a narancsos kólával, természetesen ha nem ez volt a kérés.
-Ma is szexi vagy mókusfiú!- kacsintott egyet Felix, majd kiszolgálta az egyedüli bárnál ülő részeg fiatalt.
-Én mikor nem? - vigyorgott büszkén Han, amire válaszul csak egy horkantást kapott
-Talán amikor elalszod a hajad, és úgy nézel ki, mint akinek egy boci volt a fodrásza! - nevetett fel az ausztrál
-Boci? - kuncogott Jisung
-Elnyalva az egyik oldalra, mintha a boci nyalta volna fe--AÚ! Ne lökdöss, még nekimegyek az üvegeknek! - duzzogta a kisebb, és a beszélgetésük itt abba is maradt, ugyanis a bárba belépett egy újabb vendég, aki a pult fele tartott.

Az illető úgy nézett ki, akárcsak a bárban megfordult meleg pasizógépek egyike; félig kigombolt ing, tapadós gatya, és valami nagyon fancy cipő, plusz az a tekintet, amivel azt gondolják, hogy nagyon csábosan néznek ki, de igazából csak a hozzájuk hasonló idiótákat, vagy részegeket csábítja a látvány.
-Jóestét, mit adhatok? - vette fel a kényszer-mosolyát Felix, mert nem akart mogorvának tűnni, amin Jisung megforgatta a szemeit, és az ausztrál mögé lépve, fogott a derekára.
-Lixie, Hoseok-nak segítség kéne hátul, megjött egy adag szállítmány. Én ezt rendezem, te menj, oké? - szólalt meg Jisung kellőképpen hangosan, hogy a vendégük biztosan hallja, és tartotta is a szemkontaktust az ismeretlen férfivel. Felix csak zavartan biccentett és elsietett a hátra.

Teljesen tudatában volt annak, hogy a kollégájuk ha tényleg pakol is odakint, nem feltétlenül igényel segítséget, főleg nem az övét, mivel az a férfi egy állat, és még úgy is elbírná a szállítmányt, hogy fél vállán Felix-et cipeli. Szóval csak egy dolog miatt kérhette meg arra Felix-et, hogy hagyja, had ő szolgálja ki a vendégüket; Jisung féltékeny. Ez akarva-akaratlanul mosolyt csalt az ausztrál arcára, amihez egy pír is csatlakozott. Nem gondolta volna, hogy a barátját ilyen könnyű féltékennyé tenni, de valahol aranyosnak találta, hogy Jisung így reagált.

"Talán tetszem neki? Lehetséges lehet az?"

Hiszen nem viselkedne így, ha nem akarná megvédeni őt az ilyen idegesítő alakok elől! De ez lehet sima baráti viselkedés, vagy Jisung személyisége is.

A gondolataiból két kar ébreszette fel a dereka körül amit normál esteben az ausztrál nem engedett volna meg a munkahelyükön, de hátul voltak, ahol nem látta őket senki, így csak hagyta, hogy az illető átölelje.
-Minden rendben? - kérdezte halkan a hang mögülle, (ami történetesen Jisung-é volt,) az állát a karjaiban levő vállán pihentetve.
-Mhm, csak elgondolkodtam... Lerendezted a csávót?
-Le. Kérlek, ha ilyen vendégeid vannak, csak akkor állj velük szóba, ha egyedül vagy pultos... - az idősebb hangja egyből elhalkult, és aggódóbb lett, amitól Felix szívverése az egekig szökött. Jisung aggódik érte.
-Mert? Zavar téged? - kuncogott halkan az ausztrál, igyekezve elfojtani magában, hogy mennyire is örül a dolognak, majd levette a másik karjait a derekáról, és megfordult, hogy szemben lehessen Jisung-gal. - Mintha nem tudnék csúnyán nézni, és elijeszteni őket!
-Ch, igenis zavar!- duzzogta Jisung, felfújva az arcát, és szusszantott egyet- Nem akarom a közeledben tudni azokat... Vigyázz magadra értem, jó? - biggyesztette le az alsóajkát, hatalmas szemeket meresztve a másikra, hátha annak megesik a szíve rajta. És sikerrel is járt.
-Mhm! - biccentett egyet Felix csillogó szemekkel, Jisung pedig halványan elvigyorodott, majd körbepillantott, és mikor látta, hogy senki sem figyeli őket, behúzta Felix-et a vécébe. - Mit csinálsz? - nevetett halkan az utóbbi, de egyből el lett csitítva, mivel a barátja egy viszonylag lassú csókba vonta őt.

Felix meg volt lepve, hisz nem gondolta volna, hogy szexen kívül bármi ilyesmit fognak csinálni ők, ketten, de le sem tudta volna tagadni, hogy mennyire élvezte. Rögtön visszacsókolt, Han hajába túrva az egyik kezével, a másikkal pedig átkarolta őt. A csók érzelmes volt, aggodalommal, és idegességgel tele, nem olyan amilyenben eddig részük volt nekik szex közben, és ez valamiért még jobban elgyengítette Felix-et. Alig bírt a lábain állni, a térdei remegtek, így Jisung felültette őt a mosdókagylóra, ahol elvált az ajkaitól, és mélyen a szemeibe nézett.
-Remegsz. - motyogta Jisung
-Mert kibaszottul jól csókolsz!- suttogta Felix elpirulva, kissé pihegve, mivel kezdett túl sok lenni a szívének a dolog. Pláne mikor meglátta Jisung idegesítően büszke vigyorát.
-Basszus, én pedig már azt hittem túl sok vagyok! Mivel hát barátok vagyunk, nem feltétlenül kéne csak úgy leállni csókolózni, nemde? - kuncogott fel zavartan a (ahogy Felix mondaná,) mókusfiú
-Oh bébi, ez régen több mint barátság!- sziszegte az ausztrál, amin Jisung csak megforgatta a szemeit.
-Akkor mik vagyunk, hercegnő? - vigyorgott az idősebb. Felix gondolkodott egy sort, majd perverzen elvigyorodott.
-Te, én nemtudom mi vagyok neked, de te nekem, valami rohadt szexi, és kedvem lenne leszopni téged. Mármint most. - ugrott le a mosdókagylóról a kisebb, és a csípőjénél fogva magához rántotta a barátját
-Micsoda? Beindulsz egy csóktól? Munkaidőben? Daaaamn, Lixie~ mi van ma veled? - kuncogott Jisung, de látva, hogy a másik nem viccel, és letérdel előtte, olyan vörös lett mint egy érett paradicsom, és befogta a száját, hogy ne mondjon ki valami olyasmit amit nem kéne neki.

Mondjuk azt, hogy "Baszdki ez rohadt dögös" vagy például "Most komolyan? Bárki ránk nyithat! Szerencséje, hogy szeretem, és hogy ez a személyzeti vécé!!" Pedig Jisung agya tele volt ilyesmikkel. Mindenesetre biztonságba akarta helyezni kettejüket, így egy egyszerű mozdulattal elforgatta a kulcsot a zárban, majd nyelve egy nagyot túrt a szabad kezével Felix hajába.

...

-Uh srácok, legközelebb szóljatok ha dugni akartok, majdnem bepisiltem!
-Bocsi Hoseok~ Han kissé féltékeny lett~~- kuncogta Felix, rendezgetve a haját, majd félszemmel az említett kollegájára nézett, aki még mindig az ajtóban toporgott, mert ő képtelen volt elkészülni. Ám amint kimondta a második mondatát, és meglátta Jisung tekintetét a tükörben, egyből kedve támadt sietni.
-LIXIE!!
-Uh-oh...
-Szerintem futnod kéne!- vigyorgott Hoseok, kilökdösve végre a vécéből a két kollegáját, hogy elvégezhesse a dolgát, míg kintről beszűrődtek Felix sikolyai, mivel Jisung elkezdte csiklandozni.

........

A vége jaj TT