Don't touch me! ~banginho/minchan

45.

gay kids

.
seungminnie

hogy vagy?
.

ppigunny
megvagyok hyung ~seungmin

binnie hyung telefonját használom, eltörtem az enyém képernyőjét ~seungmin

.
áh,értem

akkor ezért nem válaszoltál privátba!
.

ppigunny
jinnie elvitte szervízbe, de engem nem engedett magával

tiszta csendben kell lennem binnie hyung mellett, mert dolgozik!

unatkozom >^<

i.n-the-zone
oh igen? van egy kis szünetem, tudunk beszélgetni ha szeretnéd!

sunshine_lixiee
én is szívesen maradnék, de lassan felszáll a gépünk :c

loudsung
és már most közel vagyok a hiperventilláláshoz

túl magasan van TT

.
jaj jisung, minden rendben van, szerinted egy repülőt arra terveztek, hogy életveszélyes legyen? :)
.

daddy_cb
jobb lesz mikor felszállunk! mellesleg ott ülsz lixie mellett, és mi is közel vagyunk a ti üléseitekhez

szóval nem vagyunk messze ;)

loudsung
tudom TT

de kicsit félek..

...

Jisung megérzett egy apró gyengéd érintést a kezén. Odapillantott, és meglátta Felix-et rá mosolyogni.
-Mint ahogy a kapcsolatunkkal is lassan haladunk, a gép is lassan emelkedik fel, és le. Nem lesz bajod! Csak az eleje ijesztő, de itt vagyok veled, szóval ha félsz, csak szorítsd meg a kezemet! - magyarázta halkan Felix. Jisung idegesen szusszantott egyet, kibámulva az apró ablakon, és mikor megérezte, hogy elindulnak, hirtelen beszívta a levegőt.

Ugyan egy jó ideig csak gurultak a géppel, hogy beáljanak a rendes kifutónak tűnő útra, ám amikor hirtelen gyorsulni kezdtek, Jisung idegesen megszorította Felix kezét, és ahogyan tudott, hozzábújt. A gyorsulás és zötykölődés érzete csak addig tartott míg nem megérezték, hogy a levegőben vannak. Akkor aztán újra kinézett az ablakon; tekintete pedig átváltozott csodálkozóvá. Már most magasan voltak, pedig éppen hogy csak felszálltak.
-Hú..
-Várj, amíg a felhők felé érünk! Idefentről úgy néznek ki mintha vattacukor lenne! - kuncogott Felix. És valóban úgy volt, ahogy a fiatalabb mondta! A sötétben ugyan nem látszott a legjobban, de alattuk vattacukor kinézetű felhőmezőket lehetett látni.

Minho, a másik oldalon teljesen máshogy élte meg a felszállást. Igen, ő is izgult, hiszen mégis az első repüléséről volt szó. Viszont ő izgatottan nézte ahogy felszállnak, le se vette a szemeit az éjszakai tájról, amíg a felhők fölé nem jutottak. Az este fényei elbűvölték őt; minden ki volt világítva, ami lentről átlagosnak nézett ki de ez a fenti kép teljesen más volt. Boldogan fordult Chan-hoz, aki nem tudott nem mosolyogni a párja arckifejezésén.
-Feltételezem, tetszik a kilátás! - mosolygott az idősebb
-Mhm! - bólogatott hevesen Minho. Aztán rájött, hogy milyen gyerekesen is nézhet ki, és elvörösödve takarta el az arcát.
-Naaa! Teljesen rendben van, ha lelkesedsz valamiért, miért takarod el? - nyúlt az aussie a másik kezéért, és azt is megfogta.
-.. F-fáradt vagyok- duzzogta Minho, és elfordult zavarában, lehunyva a szemeit, hogy alvást tettessen. Végtére is, késői járattal utaztak, úgyhogy megérthető volt a fáradtságra hivatkoznia, de Chan jól tudta, hogy nem azért mondta ezt, mert tényleg álmos volt. Mindenesetre, ő maga sem volt a legfrissebb, szóval inkább békén hagyta Minho-t.