Don't touch me! ~banginho/minchan

59. extra (banginho/minchan)

-Min.. Minnie? Hjaj tudtam, hogy rossz ötlet lesz, erre tessék! Elvesztettem a barátomat! Végtelen-null a macskák javára! - dörmögte magában Chan.

Na, had magyarázzam meg a helyzetet. Chan és Minho éppen a mindennapi bevásárlásukért mentek el, amikor Minho észrevett egy cica-kávézót nem túl messze a plázától, ahol voltak. Chan az elején nem ment bele a dologba, de mivel a párja egész úton a kocsijukhoz nyaggatta vele, és nagy szemeket meresztett rá, végül beadta a derekát. Szóval, miután lerakták a bevásárolt cuccaikat, átmentek a cica-kávézóba. Ami nagy hiba volt, mivel alig, hogy megrendelték a rendeléseiket, egy cica odamászott Minho-hoz, és onnantól kezdve Minho se nem látott, se nem hallott, és csak a cicákkal volt elfoglalva.

Ez a látvány egy darabig aranyosnak tűnt Chan számára, és még örült is, hogy eljöttek, mivel Minho boldognak látszott. Az aussie még képeket is csinált, amikkel később piszkálhatja majd Minho-t. Ám mikor már lassan két órája ott voltak, és Chan kezdett éhes is lenni, na meg Minho még mindig csak a macskákkal foglalkozott, akkor már elkezdett bedurcizni. Keresztbefonta a karjait a mellkasa előtt, és szugerálni kezdte csendben Minho-t, hátha az megérzi a tekintetét magán, de ez nem történt meg.
-Tsk...
-Mondtál valamit? - kérdezte Minho, végre a párja fele fordítva a fejét, és csak ekkor vette észre, hogy Chan kicsit sem tűnik boldognak. - Baj van? Feszültnek nézel ki...
-Nem vagyok feszült. - válaszolt hidegen az idősebb, és duzzogva fújtatott egyet, pláne mikor Minho ismét elfordult tőle. - Kimacskáztad magadat végre?
-Ohó, Channie hyung, olyan állapot nincs, hogy én kimacskázom magamat! - kuncogta Minho, megvakargatva a karjaiban levő cica fejét. - Olyan aranyos állatok, egyszerűen nem tudok betellni velük!
-Minho, már órák óta itt vagyunk, elmehetnénk végre? - próbálkozott be mégegyszer az idősebb. Minho erre felkapta a fejét, és megnézte a telefonján az órát. Nagy meglepetésére, már jóval délután kettő fele járt az idő, ők pedig még nem ettek semmit ebédre. Ő maga nem volt éhes, de Chan valószínüleg az volt már.
-Jaj! Persze! Úristen, mért nem szóltál hamarabb?? - Minho kitette az öléből a cicát, és megitta a kávéja maradékát, majd elsietett kifizetni a kávéikat, miközben Chan nagyot sóhajtva összepakolta a cuccaikat.

Eközben a cica, akit Minho eddig dögönyözött odadörgölőzött Chan lábához, amin az utóbbi megforgatta a szemeit, de mégis lehajolt hozzá, hogy megsimogassa a cica hátát.
-Nézd meg, nagyobb erőd van a pasim felett, mint nekem! Hogy csinálod, te kis szőrgolyó? - mormogta a nem létező bajusza alatt Chan, ám mikor látta Minho-t közeledni feléje abbahagyta, és meg se várva a párját kiviharzott a kávézóból.

Igen, nevezhetjük hisztisnek, de mikor az általad szeretett személy előnyben részesít egy macskát, és inkább annak adja a figyelmét több órán keresztül, mint neked, azért szerintem neked se esne jól! Szóval így duzzogva lépkedett direkt gyorsan, hogy Minho alig tudta utolérni.
-Chan! Chan hova sietsz, várj már meg! - fogott a fiatalabb Chan vállára, aki ekkor megtorpant, és egy mélyet sóhajtva elpillantott egy másik irányba, hogy Minho semmi képp se láthassa az arckifejezését.- Mi bajod?! Tudod, néma gyereknek az anyja se érti a szavát! Ha nem mondod el mi a bajod, akkor nem tudok segíte-
-Azok a kibaszott macskák, azok a bajom! - mordult fel Chan, Minho mondandójába vágva, majd kicsit visszavett a modorából, és valamivel nyugodtabban folytatta:- Csak menjünk végre haza, rendben?

Minho arcán elterült egy aggódó arckifejezés, ahogy nézte Chan fáradtnak és egyszerre mérgesnek tűnő tekintetét, de mindenesetre biccentett egyet, majd némán megindultak vissza a kocsijukhoz. Minho ritkán látta Chan-t ilyen feszültnek, és akkor se miatta volt olyan hangulatban. Álltalában a munkája stresszelte ki, vagy az, amikor valaki bántani merészelte Minho-t. De most, abban a pillanatban Minho számára úgy tűnt, hogy ő volt a probléma. Ő maga dühítette fel a párját. Hogy mivel is tette ezt, pontosan nem tudta. Csak találgatni tudott, abból kiindulva, hogy Chan megemlítette a macskákat. De ezzel se jutott sokkal előrébb azügyben, hogy mi is idegesítette fel ennyire a párját.