Éjszaka virága - Befejezve

8. fejezet

Evett belőlem? Akkor vámpír? Ez túl sok nekem. Fel néztem rá. De semmi emberi nem volt rajta. Vérvörösen izzódt a szeme. A szája résnyire nyitva volt. Láttam az agyarai hegyét. A bőre lesápadt. És azzal a karjával amivel átölelt, szorosabban fogott.

- De annyira finom volt. - a nyakamhoz hajtotta a fejét. Éreztem ahogy végig húzza az agyarait a nyakamon. - Még most is alig tudok uralkodni magamon, ha erre gondolok. Talán hallgatnom kellet volna rá. Akkor nem lenne baj a kontrolommal.

- Mit akarsz csinálni? - majd fájdalmat éreztem a nyakamba. Felvisítottam. Hallottam, hogy nyel. Próbáltam szabadulni, de nem enged el. Egyre erősebben szorított. Hallottam, hogy a csontjaim recsegnek. De nem éreztem azt mikor ketté tört a gerincem. Akkor már a sötétségben voltam.

Zihálva keltem. Egy sápadt arc fogadott. Ahogy felismertem hátra húzottam. De a nyakam hasogatni kezdet. Oda kaptam a kezem, és mikor megnéztem tiszta vér volt az a kezem.

- Jobban oda tudok figyelni magamra, mint akkor. De ha nem haraplak meg meghalsz. - csend. Mi van? Ez csak egy rossz álom volt. És azért tehetne valamit, hogy ne vérezzek el.

Oda nyúlt a nyakamhoz. Megrándultam. Nem számítottam az érintésére. Lágyan s sebre nyomta két ujját. Felsziszentem. Nagyon fájt. De ő csak mosolygott.

- Nem fog fájni igérem. Csak egy kicsit csikizni fog. - majd a nyakamhoz hajolt és lenyalta a vért. Majd vissza ült az eddigi helyére. - Nem volt olyan rossz.

- Mit akarsz velem? - csak ennyi jött ki a torkomból.

- Azt, hogy velem maradj. Minden alkalommal, mikor pihenni térsz, akkor a múltunkat fogod látni. Akkor megfogsz tudni mindent. De így előre nem mondok el semmit. Nem tudok erre mit mondani. - mintha keresné a szavakat. Pedig eddig nem tette.

Nem válaszoltam. Csak az ágyat néztem. Nem mertem rá nézni. És ez nem csak ennyi volt. Tudom, hogy ki ő. De azt, hogy valami nagyon vonz engem benne. Ami nagyon idegesítő.

- Majd hozzá szoksz. Nem mehetnék amúgy sem sehová. Mert letéptél egy virágot ami az enyém volt. Az ára pedig az, hogy velem kell lenned, amíg meg nem halsz. A farkasról pedig annyit, hogy őt is ismered. Ő a volt pasid. Soha nem mondta el neked, hogy mi ő. Mert nem akarsz a falkájához vinni téged. Félt, hogy valakinek a bevésődése leszel, és elvesz tőle. Ezzel pedig saját magának ásott lyukat. Látott itt téged. Keresni fog, és addig nem nyugszik meg, amíg meg nem talál. - nem kaptam levegőt. Azt tudtam, hogy valamit eltitkolt előlem. De nem hittem volna, hogy ez lenne az. Ő honnan tud erről? Figyelt engem? - Nagyot fog nézni, mikor meglátja, hogy velem vagy. És, hogy nem is mehetsz el innen. Kíváncsi vagyok hogyan fog reagálni. De addigra már emlékezni fogsz mindenre.

- Ez túl sok. Honnan tudod, hogy a volt pasim? Honnan tudod, hogy farkas? Figyeltél engem? Vagy a szellemet is te küldted rám? Te ölted meg? Mit nem mondasz el nekem? Mi ez az egész? - teljesen kiakadtam. Nem lehettem nyugodt. Pedig ezt várta volna.

- Ő a volt barátom. Addig amíg el nem árult engem. Azt soha nem fogom megbocsátani neki. - sóhajtott. - Most viszont gyere. Mutatók valamit.

(Sziasztok itt az új rész)
((Remélem tetszik. További jó olvasást!))