24. fejezet

3 0 0
                                    

Egy hét telt el. És azóta esik a hó. Nem volt egy olyan napom sem, hogy ne keljen kint segítenem a havat eltakarítani, főleg a fő útvonalakat. De nem csak nekem, hanem mindenkinek segítenie kellet. Persze legjobban a tüzet irányotoknak ment. Nekik csak használni kellet a tüzet és volt hó, nincs hó. Nekem meg lapátolnom kellet. Mert a jég, és a hó nem valami jó kombináció, ha a havat kell takarítani. 

Ezek után a megbeszélések is másfajta irányt vettek. Mert levoltunk fáradva és csak a legfontosabb dolgokat vettük át. Ami így nem is volt nagyon hosszú. A bátyám néha üzent, hogy nincs semmi baja, de nem tudja a dühét irányítani, és a dühe kiváltó oka Sötétség volt. Mert nem tetszett neki, hogy vele vagyok, de ha nem vagyok vele akkor az gyanús. Szóval ha egy kicsit távolabb lennék tőle gyanús lenne, de nem esni a hó. 

- Már arra sincs energiám, hogy a gyógyszert beszedjem. - csúnyán néztem az ágyon elterülő fiút. - Tudom, hogy megbeszéltük, hogy nem szedem, de hetente egyszer beveszem, csak a biztonság kedvéért. Ha nem lennék magamnál és te sem vagy itt, akkor ne legyen még egy váratlan gyerek. 

- Aha, és vele mi van most? - elfintorodott. Akkor semmi jó. - Tudod nekem elmondhatod. Mert ha kell leszek a pot anyja, de akkor arra felkell készülnöm. Ezzel pedig te is tisztában vagy. 

- Tudom. De nem változott sokat. A gyerek nem nő normális ütemben. A család nem tudja elfogni, hogy nem veszem feleségül és ezzel a becsületét sértem meg, de ha belegondolnak ő kezdeményezett és nem én. Az ő hibája, hogy terhes lett. Amit rám akarnak sózni. Persze ezt nem hagyom, de a családja mindent bevett, hogy én legyek szarban és ne a lányuk. Róla pedig annyit mondok, hogyha tehetném megölném. De nem teszem, mert a gyerek az enyém. És bármennyire nem akarom felelőséget érzek felé. Te pedig a pot anyja leszel, ha akarják, ha nem. Ennyit erről. Megszüli és magamhoz veszem. Havonta egyszer láthatja, és nem ellenkezhet, mert ez a törvény itt.

- Nem azért, de elég kegyetlen törvények vannak itt. Tudom, hogy nem te hoztad őket, de azért nem hiszem, hogy akik kitalálták normálisak voltak. - mellé feküdtem és a mellkasára hajtottam a fejemet. Ő átkarolta a derekamat. - Most akkor megvárjuk, hogy a havazás abba maradjon és várjuk, hogy támadjanak? Mert nem azért mondom, de a havazásban sok ember meghal. Hiszen mi sem bírjuk sokáig ezt a hideget, és sokkal jobban bírjuk, mint ők. A félhadsereg meghalt már, ha nem jutottak még idejében vissza. 

- Igen. Még Lángoszlop is max félórát bír kint teljesen felöltőzve.  És te is csak azért bírod eddig, mert a jeget irányítod. Az emberekről meg annyit, hogy szerintem akkor hitték el, hogy nem fog abba maradni a havazás, mikor már a fele csapat meghalt. De ezek után ha vissza is mentek valakinek átkell jönnie, hogy megnézze, hogy havazik még. Ha pedig nem tér vissza, akkor még nem jönnek, ha pedig vissza megy, akkor jönnek. De ezek csak tippek. Lehet, hogy az árulok segítenek nekik. - mondta már az álom szélén.






(Sziasztok itt az új rész.)
((Remélem tetszik. További jó olvasást!))   

Éjszaka virága - Befejezveحيث تعيش القصص. اكتشف الآن