Másnap reggel 8:45
Kikeltem az ágyból és elmentem a fürdőbe, ami zárva volt.
-Basszus Liam mit csinálsz engedj be! - forgattam a kilincset.
-Madi, gyorsan gyere be, hogy ne lásson meg senki. - mondta a fiú.
-Jó engedj be, nem jön senki. - mondtam. A fiú kinyitotta az ajtót, majd bementem. Mikor megláttam az öcsémet az alapozómba pózolni kiakadtam.
-Mi a faszt csináltál? - néztem rá. - Ez melyik alapozóm? - kérdeztem.
-Ez! - emelte fel a dior alapozóm.
-Te gyász, az az egyetlen alapozó, ami pont passzolt az arcomhoz, te meg elhasználod? - akadtam ki.
-Bocsi, de segítsél már kérlek, nagyon nagyon csúnya vagyok. - rángatta a karom.
-Jó, jó segítek, csak előtte el kell mennem a szobámba a lemosót. - mondtam.
-Micsodat? - nézett kerek szemmel.
-Amivel le tudom mosni a fejedet? - mondtam majd kimentem. Berohantam a szobámba, ahol az ágyon ülő Sofival találtam szembe magam.
-Hallod! Gyere már segíts! - nevettem.
-Micsodába? - kérdezte kómásan.
-Hát Liam szépen kisminkelte magát. - mondtam nevetve még mindig.
-Neee!! - nevetett ő is. Szerintem Nolen csinált reggelit, de apa biztos csinált, a gardróban van 2 ruha kirakva abból válsz egyet addigra én is ide érek.
-Okee! - mondta majd elkezdett készülődni. Elvittem az arclemosómat meg egy törülközőt.
-Na itt vagyok engedjél be! - kopogtam. A fiú kinyitotta az ajtót majd beslisszantam. Majdnem 4 perc sikálás után sikerült lemosni az alapozót.
-Akkor megmondod, hogy miért csináltad? - néztem rá.
-Nézzél már rá a fejemre csupa pattanás. - mondta a fiú.
-Jajj öcsikém, miért nem szóltál? Nem kellet volna venned ma egy új alapozót. - mondtam jelezve az alapozóra.
-Mert nem segítettél volna, csak ki nevetsz és elmész Sofival. - mondta.
-Bocsi, csak hát már nekem is sok ez az egész, minden héten mennem kell egy bálra vagy egy banketre, ahol minden részeg fazon belém akár kötni. - mondtam.
-Ezért vagyunk mi Nolennel, hogy ne bántsanak. - ölelt meg. Vissza öleltem és kiszedtem egy krémet a fiókomból.
-Tessék, ezzel minden reggel és este arcmosás után kend be a fejed vele, 2 hét után nem lesz semmi a fejeden. - mondtam. - Ja és készüljetek el Nolennel, mert megyünk vásárolni. - mondtam kimenve a fürdőszobából.
Gyorsan én is elkészültem és miközben öltöztem szembe jött velem a Nike melegítő szettem. Nekem kékben és pirosbanvan, Liamnek a szokásos szürkébe, Nolennek meg feketébe. Gyorsan átvettem a kéket, mert a pirosat akartam volna fel venni, de azt lestoppolta Sofi, úgyhogy megbeszéltem a fiúkkal, hogy menjünk egy formába.-Na mehetünk? - mentem le.
-De friss vagy! - mondta Nolen a müzlit turkálva.
-Hát nem hajnalinalok hajnalán kell lefeküdni aludni. - mondtam.
-Várjál össze akarunk öltözni? - nézett rám Liam.
-Nagyon okos vagy hallod! - mosolyogtam.
-Várj most megyünk valahova? - fordult meg a széken Nolen.
-Ha te nem akarsz akkor neked nem kell. - mondtam.
-Dehogy is nem megyek. - mondta Nolen. - Hallod gyere már Liam megyünk mi is! - pattogott a fiú. Liam fardtan felkelt és elmentek.
-Maris jövök ne menj sehova. - mondtam Sofinak. Gyorsan elrohantam apához, hogy nem akar-e velünk jönni. Apa beleegyezett. Ő is fevette a szürke nikeját és indultunk. Apa kedvenc kocsijával mentünk.
YOU ARE READING
Ellenséges Szerelem /Befejezett\
Short StoryMadison Robertson egy igen rossz életbe született bele, amit se szülei és osztály társai sem könnyítették meg. Amikor már feladata volna életét közbe szólt a szerelem és a boldogság.