Ellenséges Szerelem /Befejezett\

4.

Hawaiion

Apával elfoglaltuk a szállást. Elég szép, de nekem nem nagyon tetszik. Őszintén amúgy nagyon nem is akarok itt lenni, inkább olvasok vagy filmezek, de hát ezt ő tudja, én nem fogom kedvét szegni.
-Remek Madi, pakolj ki és utána mehetünk is a saját kis partrészünkre. - momdta apa és elment. Én gyorsan felöltöztem bikinibe és vettem rá egy köntöst. Nem szeretem mutogatni az alakom, hisz szerintem nincs jó alakom. Ezzel már egészen kicsi korom óta foglalkozok. Mikor apa elhagyott minket és el vitték Zoet egészen mély gödörbe estem bele.  Evészavarom lett. Volt, hogy egy hétig csak fintorogtam az ételre, de volt, hogy mindent megettem. Sajnos ezzel a problémával máig küzdök.

Elmentem a partra ahova persze jött velem Roky, mert nélküle nem mentem volna le a partra. A napozó ágyak már oda voltak téve így én oda le is feküdtem. Egyszer egy nő jött oda sipákolva.
-Ifjú hölgy, nevelje meg a kutyáját! - sipakolta. Nagyon nem szeretem, ha valaki a saját kezem által tanított vagy csinált dolgot leszolja. Meg se mozdulva helyére küldtem Rokyt.
-Elnézést, nem szereti a bunkó némbereket, tudja ő őrző védő kutya és nem egy csivava, mert elnézve magát nem lehet másfajta kutyája. - mondtam.
-Ez hallatlan! Még a szemüveget sem veszi le és még vissza is szól az idősebbnek. - toporzékolt.
-Roky! - szóltam a kutyának - Légyszíves a vendéget kisérd ki a magán strand részemről, és a kölykeit is a vízből. - adtam ki a parancsot a kutyának. Szerintem ebből a nő értette a legtöbbet mivel sürgősen elkezdte szedni a sátorfájat és elhagyták a helyet. Nem. Sokkal később apu jött oda egy nagy tál gyümölcs salátával.
-Minden rendben volt még távol voltam.
-A legnagyobb rendben. - ültem fel és elvettem a salátát. Bele haraptam egy dinnyébe és egy ananászba és fel pattantam.
-Az az enyém ne egyél belőle! Roky gyere! - kiáltottam a kutyámnak aki azonnal elkezdett felém rohanni. Elkezdtem neki a vízbe dobálni a botot. Így játszottunk egészen késő délutánig.
-Gyertek! - szólt apa. Vissza rohantunk, mivel még nem voltunk teljesen elfáradva. Felöltöztünk és mentünk egy kicsit a városba. Persze a képek nem maradthattak ki.
Haza mentünk és már nagyon nem tartott vissza attól, hogy aludjak, de persze apa mindig ki talál valamit. Most például azt, hogy vigyem ki Rokyt sétálni, hogy elvégezze a dolgát. Amíg Roky végezte a dolgát én egy kicsit telefonoztam. Elég későn mentünk vissza a házba. Apa már aludt. Én is gyorsan elmentem a szobámba aludni.

Az utolsó nap

Kicsit elment az idő. Ma megyünk haza és holnap megyek iskolába. El sem tudom képzelni. Apa már korán reggel felkelt és ment intézni a szállással való dolgokat. Apa 11:00-kor ért vissza. Én addigra össze pakoltam az én cuccom és Roky cuccait is.
-Mehetünk? - nézett rám apa.
-Abszolút! - bologattam. Nem volt a legjobb nyaralásom. Apám elintézte, hogy egy Lamborghinivel menjünk ki a reptérre. Nem nagy szám számomra ez a kocsi, hisz nem annyira szeretem az ilyes fajta autókat. Tisztelem akinek ilyen kocsija van de nem annyira, mint a Mercedes g63-assa van. A reptéren szokásosan késésben voltunk, így rohantunk.

Egy csomó órával később

Haza értünk persze a ház ugyan ott állt ahol eddig. Elvittem a dolgaimat a mosószobába és elindítottam egy jó nagy mosást.
-Apa elviszem Rokyt sétálni majd jövök! - kiáltottam, hátha meghallja.
-Rendben, ne legyél sokáig! - mondta. Én elindultam egy kis felfedező túrára. Soffal találkozok igazából és körbe vezet a környéken. 5 perc séta után oda is értem a megbeszélt helyre. Nem sok várakozás után megérkezett a rég nem látott barátnőm.
-Szia Madi! De rég láttalak, nagyon megváltoztál. - mondta az éber fekete hajú lány.
-Te mondod, le is tagadhatod a kis kori éned! - mondtam.
-Na jó ez azért sok volt, annyira nem sokat változtam. - mosolygott.
-Amúgy én se. - nevettünk - Akkor gyerünk! - mondtam. Elindultunk egy kis kávézó felé, ahova be is ültünk egy sütire.
-Ez remek volt és jót beszélgettünk! - mondta a lány.
-Ugyeeee - mondtam.
-Akkor menjünk arra - mutatott egy utca felé. - Bassza meg ki kíváncsi ilyenekor rám? - húzta elő a zsebéből a telefonját. Nyilván fontos hívás volt így mennie kellet. Én elindultam haza felé egy igen piszokos utcán át. Egy nagy kuka mellet mentünk el ahonnan macska nyávogas csapta meg a fülem.
-Te is hallod ezt Roky? - néztem a kutyára aki kérdőn tekintett rám. - Gondoltam. Maradj itt fiam és nézd anyádat! - ültettem le a kuka mellé. Gyorsan körbe néztem, hogy honnan jöhet ez a hang, majd nagy szomoruságomra bele kellet másznom a kukába ami még félig tele is volt. Egy zacskó volt bele dobva amiből jött a hang. Kiszedtem a zacskót majd kiszakítottam.
-Gyere Roky! - szóltam a kutyámnak, aki a zacskóba nyomta azonnal az orrát. A zacskóban 4 darab kiscica volt, közülük sajnos csak kettő élt.
-Roky szerinted mi legyen? Nem hagyhatom őket magukra, ők is ugyan úgy érdemelnek egy jó életet. - ültem a piszkos és büdös ruhában a fálnak támaszkodva. - Tudod mit, vigyük haza őket! - álltam fel. A kabátomba raktam a kiscicákat, hogy ne fázzanak. Haza értünk Rokyval. Rokyt elengedtem kint hagy fusson egy kicsit, na meg persze hagy ismerkedjen meg. Mondhatni, hogy Roky elég jól kijön a cicákkal és ez viszinzott a cicák részéről is. Gyorsan bementem és kiabáltam apának, hogy jöjjön le. Apa lejött a konyhába ahol kötöttem a szemére egy kendőt. Nem tudom miért ez egy ilyen meglepetés szerőséget akartam volna.
-Madi, ha valamit rosszat csináltál, csak mondd el nem leszel leszidva. - mondta apa.
-Aha, am nem garantálom, hogy nem kapok egy kis irgum burgumot, de ha te mondod. - mondtam apa mögött elég nagy mimikával. - Vissza számolok és leveszem a kendőt. Ne kiabálj ne tegyél hirtelen mozdulatot oké?
-Jó de nem kígyó ugye? Az az egy állat a pókkal együtt ami nem teheti be ide a lábát vagy a hasát. - mondta apa kétségbe esve.
-Ne aggódj, csak tartsd be azt amit mondtam. Három kettő egy. - levettem a szeme elől a kendőt és meglátta a kanapén játszó két kiscicát. Rájuk nézet aztán Rokyra és végül rám.

-Madi, ezeket honnan szedted? - nézett rám apa.
-Hát..... - tartottam egy kis hatás szünetet.
-Kitalálom egy konténer kukából. Azért vagy ennyire büdös és piszkos.
-Talált süllyedt. - mosolyogtam.
-Jó menj és fürödj meg aztán őket is fürdésd meg, mert ugyan olyan büdösek, mint te. Én addig intézek egy állat orvost.
-Köszi apuci! - öleltem át. Felrohantam a cicákkal és Rokyval együtt.
-Madi! - szólt utánam apa, de én már felrohantam a fürdőbe.
-Remek, akkor felvesznek egy bikini és megpancsizunk együtt. - mondtam a fürdőben kuksoló állatoknak. Gyorsan felvettem a kedvenc bikinim és először én pancsiztam meg aztán Roky, igaz ő nem volt benne a kukába, de rá is rá fért már a fürdés. Végül pedig a mosdókagylóban a két pici cicát.
-Madi kész vagy? - kopogott apa az ajtón.
-Aha. - mondtam.
-Remek akkor készülj el és elvisszük őket az orvoshoz.
-Remek, de akkor Roky is jön mert van még egy oltásra amit nem kapott meg azt hiszem. - kerestem a kis könyvét.
-Jó akkor berakom a kosarat neki addig meg készülj el. - ment le apa az emeletről. Össze készültem és elindultam le, mikor eszembe jutott, hogy kéne egy doboz amibe bele teszem a cicákat.

Lementem Roky pórázával a kezembe és a dobozban a kettő cicával.
-Roky menjél apához, majdcsak ő berak a kocsiba. - mondtam neki a parancsot, mivel szorosan a lábam mellet jött, ami nem feltétlenül rossz, de most nem kell.
-Remek akkor mehetünk? - nézett rám apa.
-Abszolút, hogy mehetünk! - mosolyogtam. Elindultunk az orvoshoz. Bementünk a váróba ami tömve volt. Amikor bementünk egyből szólítottak is.
-Remek, ezeket a csöpségeket honnan szedtétek? - nézet apára az doktor úr.
-Madi. - nézet rám apa.
-Ja igen, egy konténer kukából szedtem ki őket, volt mellettük 2 halott testvér is és úgy voltam vele, hogy ők is megérdemeltek egy egészséges életet. - mondtam semmi felé arc mimikával.
-Te nagyon nagy lelkű lányka vagy! - mosolygott a doki. -Rendben a kutyának mi a baja? - nézet megint rám a doki.
-Oltás kell még neki, szám szerint 1 darab. - nyitottam a kis könyvét.
-Nem gondolkoztál még rajta, hogy állatorvas vagy valami állatmentő leszel? - kérdezte a doktor.
-Őszintén? Nem. De nagyon szeretem az állatokat, de a balett is fontos számomra. - bizonytalanodtam el.
-Se baj, még van idő eldőnteni, hogy mi szeretnél lenni. - momdta. - Rendben a macskákat majd csak 3 hét múlva kell hozni még 1 oltásra Roky meg jobb ha a mai estét kint tölti, mert kapott feregtelenítőt. - pakolt a doktor úr.
-Rendben köszönjük! - mondtuk egyszerre apával. Ő hozta a cicákat én pedig állítottam Roky viselkedésén még nem lesz itt balhé. Nem Roky keverné a balhét, hanem egy másik kutya, aki mondjuk nem barátságos.
Haza érve Rokynak kitettem a házat a téli kertből a kertbe és a cicákat elraktam a télikertbe, ahol igazából csak egy nagy asztal van és az is össze csukva. Nagyrészt én szoktam ott gyakorolgatni meg Rokyval játszani, mikor nem jöhet be a lakásba. Vittem a cicának pelust, enni és inni, majd egy picit játszottam velük. Mikor már igen jól elfáradtak még kimentem Rokyhoz egy picit és elmondtam neki a szabályokat, majd játszottam vele. Lehetett 21:30 mikor bementem és elkezdtem a holnapi napra készülődni. Elég sok dolgom volt még, mint például megcsinálni a hajam meg bepakolni, de amiket ennél is nagyobb kifogást jelentett az az, hogy mit kéne felvennem. Ezekben a dolgokban annyira elfáradtam, hogy néztem egy jó kis filmet amin azt hiszem bealudtam.

Másnap 6:23