A rejtélyes pszichopata

17 Rész.

Amikor haza értünk én tartottam a tisztes távolságot. Egyikünk sem szólt a másikhoz csak néztünk ki a fejünkből. Alexander törte meg a jeges csendet, ami a házban honolt.

-Figyelj Isabell! Aminek reggel fültanúja voltál, azt nem kellett volna hallanod. Be törtek hozzánk, amit te is nagyon jól tudsz és nem ülhetek tétlenül arra várva, hogy újra meg próbálja az a mocskos szemétláda, hogy a közeledbe férkőzzön. Tudja, hogy te vagy a gyenge pontom és fájdalmat akar nekem okozni.

-Álljunk csak meg egy szóra!! -akadtam ki a hallottaktól- mi az, hogy az én közelembe férkőzni?

-Úgy, hogy Harry rajtad keresztül akár engem tönkre tenni. Az volt a cél hogy meg kaparintson téged. És ha nem teszek ez ellen , azt hiszik mindent meg tehetnek, hogy elpuhultam, már pedig ez nem történhet meg. Nem kell félned tőlem, téged sosem bántanálak. Megígérem. 

-Hogy gondolod hogy el hiszem ezt? Még hogy nem bántanál?! Hisz rád sem lehetett ismerni, olyan voltál mint egy őrült!! -akadtam ki teljesen, hogy hiheti, hogy el hiszem és úgy teszek mintha semmi nem történt volna. -Emelett meg, az istállónál is semmi nyoma nem volt agresszíónak igaz?!!!

Látszott rajta, hogy nem sok kell ahhoz, hogy el szálljon a türelme, de keservesen tartotta magát.

-Az...az csak egy hiba volt. Esküszöm!

-Persze... Várom a további magyarázatot!

-Harry a célpontunk, mivel ártani akart neked... ismét. De előbb meg kell erősítenem a védelmet a ház körül, és meg kell találnom azokat akik be törtek, és utána jöhet Harry!! - láttam a szemeiben valami nyugtalanító csillogást, valami sötét és félelmetes dolgot.

-Nekek ez túl sok egyszerre. - már szólásra nyitotta a száját de én ott hagytam és a szobámba menekültem.

Mi az hogy ő nem bánt, és hogy csak hiba volt az istállós dolog és pfuuuu. Esküszöm, hogy valami nincs rendben, és furcsa mód ez most még rémít. Láttam azokat a halálosan sötét, csillogó szemeket , amik nem a kegyelemről és kedvességeől árulkodtak. Tudom, hogy titkol valamit , amit még mindig nem mond el. Kezdem ulúgy érezni, mintha egy pszichopatával élnék egy fedél alatt, de mi van ha tényleg így van? Hát Isabell, meg találtad a főnyereményt az már biztos.... A sok elmélkedéstől zsibogni kezdett a fejem, így úgy döntöttem, veszek egy forró fürdőt!

Már a gőzölgő, forró kádban ültem és vártam , hogy a bekötött csuklóm ki ázzon, mert valljuk be, most nem volt kedvem el vérezni. Amint le szedtem a kötést, láttam, hogy elég csúnya sebek vannak ott. A forró víz égette, ami jó és rossz érzés is volt egyben. Nem tudok mennyit ülhettem itt, de már kezdett a víz ki hűlni, így jobbnak láttam fel öltözni.

Egész nap a szobámban voltam és elmélkedtem Alexanderen. Mi van ha tényleg pszichopata? Elég szexi pszichopata.

-Isabell Parks! Eszedbe se jusson ilyesmi!! -korholltam le magam hangosan.

Próbáltam olvasni, hátha sikerül nem gondolkodni. Épp kezdett sikerülni, mikor kopogtak az ajtómon.

-Most nem akarlak látni, menj el kérlek! -adtam ki a parancsot

-Márpedig nem megyek sehova. - be akart jönni de az ajtó rlzarva volt, hála az okos fejemnek. -Ha nem nyitod ki 3-ra, esküszöm, hogy be rugom!

-Menj el!!!

-Te akartad! 1....2....- hamar oda siettem és ki nyitottam, semmi kedvem egy törött ajtóhoz és ahoz, hogy egyetlen zár ami segít magányban maradni , össze törjön. Amint ki nyílt az ajtó, Alexander izmos, meztelen felsőtestével találtam magam szembe.

-Nem is volt olyan nehéz, igazam van? Ki bámészkodtad magad törpe?  - kérdezte kajánul vigyorogva.

A "kedves" becenevem hallatán ki jozanodtam az idilli állapotomból majd az arcába csaptam az ajtót és a szoba másik végébe húzódtam. Őt ezt nem állította meg és észveszejtően sexin, és vadul közeledett felém egy száll melegítőben majd megállt előttem egy lépéssel. Mintha transzba estem volna, nem tudtam hány óra vagy hogy hány perc telhetett el amióta bámulom, csak azt tudtam , hogy itt most nincs menekvés...

Nagyon sajnálom hogy ennyire későn érkezett új rész, és hogy nem is nagyon hosszú de remélem elnyeri tetszéseteket. Még egyszer sajnálom, és meg próbálok hamarabb részeket fel tölteni.
Az írásbeli hibákért meg elnézést!