Pár nap múlva belenyugodtam a sorsomba, miszerint én Taenek csak egy lyuk vagyok. De legalább kedves ehhez a lyukhoz. Majd nem minden nap lefekszünk, de azon kívül nem nagyon történt semmi. A szokásos ölelések és játszadozások is megmaradtak, hála az égnek. Fájt volna, ha az a kisgyerek énje is eltűnt volna, akit ugyan úgy szeretek, mint a bad boy részét.
Éppen bújócskáztunk és én Jimin ágyában bújtam el, mert ott tuti nem keresne. Magamra húztam a takaróját és félve pislogtam ki alóla. Az ajtó felől hangokat hallottam, ezért mozdulatlanná dermedtem. Te vagy az Tae? Lassan nyomódott le a kilincs és jött be a szobába. Némán zárta be az ajtót és tette el a kulcsot egy olyan helyre, ahonnan sok kamaszlány szívesen venné ki.
- Merre vagy, Jungkookie?- sétált beljebb, majd hirtelen rám vetette magát, mire felnyögtem. - Mint ha hallottam volna valamit!- mozgatta meg csípőjét, ami a hátsómon volt. Addig mozgatta rajtam, míg végül ismét nyögtem és inkább leszedtem a fejemről a takarót.
- Jó, igen megtaláltál!- fordítottam felé a fejem. Arcomhoz hajolva adott rá egy puszit és kicsit felemelkedett rólam és megfordított. Visszaülve rám hajolt a fülemhez és kezdett el suttogni.
- Szerinted, mit kapnánk hyungtól, ha megtudná, mit is csináltunk az ágyában?- amikor befejezte a nyakamra tapadt és szívni kezdte.
- Sz-szerintem megfojtana..- motyogtam helyenként elcsukló hangon. Holott tudtam, még nem is csináltunk semmit.
- Belefér.- tért át mellkasomra miután levette a pólómat.- Majd megvédelek tőle!-azzal folytatta is amit elkezdett. Már egyikünkön sem volt semmi, amikor a szoba tulajdonosa kezdte el verni az ajtót.
- Hoseok, engedj be!- üvöltötte el magát Jimin. Csak meg ne tudja, hogy mi nem Hoseok hyung vagyunk!
- Miért vered az ajtót? Nyitva van!- hallottuk Hosit is, aki megpróbált bejönni a zárt ajtón. Ajjaj!
- Tae, állj le!- szóltam a srácra, aki már a csípőmet csókolgatta - Be fognak jönni.
- Nyugi! Nem tudnak.- csókolt most szájon és a kintiek, mint akik csak erre vártak berúgták az ajtót. Na faszom! Nem meg mondtam?!
- Ti ketten!- indult meg felénk Jimin.- Mit is kerestek ti az ágyamban?!- a szemével simán meg is ölhetett volna ha a képessége meg lett volna rá.- Ruha nélkül hm? Mit terveztetek csinálni ti az én ágyamban?- lehet, hogy Jimin a legkisebb közülünk, de pont annyira ijesztő is, amilyen kicsi. Félve húztam magam összébb és néztem Taere, aki ugyan úgy meg volt rémülve, de nem mutatta ki olyan nyilvánvalóan. - Három másodpercetek van, lehúzni az ágyneműmet és kitakarodni innen!- mondta kimérten és beállt a szoba egyik sarkába. Villámgyorsan húztuk le Jimin cuccait és azzal együtt rakott ki minket a szobából és utánunk hajította a ruháinkat is. Nincs is jobb, mint egy szál pöcsben állni a folyosón egy másik ember huzatjaival!
- Hát ti meg?!- állt meg előttünk Yoongi is.
- Jimin ki rakott minket.- válaszolt Tae tömören.
- Mi? Hármasozni akartatok vele?- döbbent le Suga.
- Igazából csak kettesezni..- néztem fel hyungra, aki csak átkarolt.
- Az ő ágyában?- Yoongi nagyon nem akarta elhinni, hogy mit is csináltunk mi odabent, majd miután sikerült neki röhögve hagyott ott minket. Felöltöztünk és Jimin cuccaival elindítottunk egy mosást is. Kesöbb már csak az ágyamon fetrengve chilleztünk és nem csináltunk semmit sem.
- Nagyon megijedtél, amikor hyung bejött?- kérdezte halkan, miközben átkarolta a derekamat.
- Igen..nagyon ijesztő volt.- motyogtam halkan, de akkor Tae közelebb húzott magához és a tarkómra puszilt.
- Sajnálom! Lehetett volna egy kis eszem.- megfordultam a karjai közt és inkább csak hozzábújtam.
- Én is gondolkodhattam volna.- suttogtam szemébe nézve. Valamiért nagyon fáradtnak éreztem magam, de akkor is vele akartam lenni. Kicsit közelebb hajoltam hozzá, hogy érezze a szándékaimat, ami meg is történt. Ő is közelebb jött és az ajkaimra hajolt. Ez most egyáltalán nem olyan volt, mint a többi. Az eddigi csókjainkban inkább csak az ösztöneink voltak jelen, de ez most még is más volt. Nem volt tervben, hogy most is csináljunk valamit. Most csak egy csók volt és semmi több.
YOU ARE READING
slowly, I'm getting over you.
FanfictionMindig is tudtam, de hallani még mindig rosszabb az ilyeneket, mint csak szimplán tudni. Most úgy visszamennék a wattpad könyvek világába! Ott szeretve vagyok. Lehet elég morbid vicc lenne. Hirtelen rohadt jó ötletnek találtam, hogy leokádjak az utc...