slowly, I'm getting over you.

19 Jk2

Reggel nem azon lepődtem meg, hogy nem a saját ágyamban vagyok, hanem, hogy Taehyungon fekszem. Rémülten próbálok róla lemászni, de akkor ráfogott a derekamra és magán tartott.

- Csak maradj még egy kicsit!- dörmögte, majd az egyik kezét a hátamra vezette.

- Tae..- motyogtam félálomban - Miért?- másztam feljebb rajta, hogy a fejem a nyakhajlatában legyen.

- Shh!- húzta feljebb a kezét a tarkómra. Hirtelen eszméltem rá, hogy olyan helyen ér hozzám egy dudor, ahová nem süt a nap.

- Tae?- löktem egy kisebbet a csípőmön, mire egy morgás hagyta el az ajkait.

- Kook, marad!- nyomta le erősebben a csípőm.

- És miért is? Csak nem zavar?- kezdtem játszadozni és löktem egy erősebbet. Nem ez az első, hogy a másik merevedésével szórakozunk, épp ezért nem is nagyon voltam tőle zavarban.

- Kookye, ha most nem hagyod abba, rajtad fogom levezetni!- mordult rám. Nevetve másztam le róla és feküdtem mellé.

- És? Mi van, ha én is akarom?- suttogtam a nyakába, majd végig nyaltam azt.

- Jungkook!- felém kerekedett és mellkasomnál fogva nyomott a matracba. - Ne mondj hülyeségeket!- szólt rám. Megforgattam a szemem és inkább csak lehúztam magamhoz a tarkóját.

- Tényleg hülyeség lenne?- suttogtam az ajkaira. Meg akarom tenni!

- Lehet, még sem annyira..- hajolt közelebb és tette meg végre ő az első lépést. Ha lehet még közelebb húztam magamhoz és viszonoztam a csókját.

- Gyertek en..- jött be Hoseok -nni..- fagyott le. - Ebben a házban mindenki meleg?!- akadt ki és csukta be az ajtót. Ahogy eltűnt Hosi, hangosan felröhögtem. Hirtelen hihetetlen abszurdnak találtam az egész szituációt. Tae egy pillanatig csak döbbenten nézett, majd ő is nevetésben tört ki. Rám borulva remegett és közben átölelt.

- Ajh. Annyira szeretlek!- böktem ki, miután nagyjából lecsillapodtunk.

- Miket be nem vallasz nekem!- emelkedett kicsit fel rólam, mire elkaptam róla a vörös fejemet.

- Tudod, hogyan értem!- próbáltam menteni a menthetőt, ha már ennyire hülye voltam.

- Nem, de én is szeretlek, Jungkookye!- csókolt meg ismét. Nagy szemekkel néztem magam elé, pláne akkor, amikor már a kutyák is csatlakoztak hozzánk. Amíg Bam a fejét támasztotta az ágyon, addig Yeontan rendesen közénk mászott. Tae vigyorogva figyelte a mellkasomon szfinxként elterülő kutyát. - Yeoni, te most menj odébb! A gazdidnak van egy kis dolga.- vigyorgott rám démonian hyungom és letette rólam a kutyát. - És azt mikor fogod bevallani, hogy rámizgultál?- bökött le a fejével.

- Szerintem soha, de kezdek éhes lenni!- próbáltam meg felkelni, de Tae megint visszalökött.

- Akkor van ötletem, hogy mit reggelizhetnél!- röhögött fel.

- A faszt!- vágtam rá meggondolatlanul és megpróbáltam kimászni alóla, mert egyre kényelmetlenebb lett ez a szituáció.

- Pont erre gondoltam én is!- villantotta megy a bugyiszakító vigyorát. Megforgattam a szemem és inkább hasra fordulva próbáltam menekülési utat keresni, csak arra nem számítottam, hogy ez a paraszt rám fog feküdni. A reggeli problémája bokszeren keresztül nyomódott a két farpofám közé. Ledermedve fordítottam hátra a fejem egy gyilkos pillantással.

- Taehyung, ha nem mászol le rólam azonnal, én foglak seggberakni téged!- mordultam rá. Szélesebb lett a vigyora és csak lökött egyett a csípőjével, amitől kiszakadt belőlem egy nyögés. - Mássz már ki a seggemből!- kezeimmel előre nyúltam, hátha a matrac sarka elég erős ahhoz, hogy ki tudjam húzni magam ez alól a beteg állát alól. Tae átkarolta a mellkasomat és a nyakamat kezdte el csókólgatni.

- Kookye, tudod jól..- kezdett el mély hangon suttogni- mind a ketten felizgultunk a másikra. Miért ne vezethetnénk le? Hm?- amikor befejezte még egyszer végig nyalt a nyakamtól egészen a fülemig, amitől szusszantam egy nagyobbat. Igen, én is pontosan annyira akarom ezt mint ő, ha nem jobban. De ez akkor is gáz így, hogy én tényleg szeretem őt, neki pedig épp csak felállt a pöcse! - Naa.. Jungkookye! Válaszolj!- egyre több puszit adott a nyakamra, aminek hála azt is elfelejtettem, hol vagy éppen ki alatt vagyok. Egyik mancsát levezette lassan a tagomhoz és lassan simogatni kezdte. Lassú mozgással kontrázott rá a csípőjével, ezzel konkrétan alsón keresztül is megrakva.

- Ajh! Okéh!- nyögtem ki és ő is csak erre várt. Letépte rólunk a ruháinkat és már akcióba is lépett.