slowly, I'm getting over you.

22 Jk/5

A békés pihenésünket az zavarta meg, hogy Jimin ránk rúgta az ajtót, hogy kezdjünk el készülődni. Rosszkedvűen másztam ki Tae mellől és kezdtem keresni magamnak valami emberibb ruhát.

- Ennyire ne legyél szomorú!- karolta át a derekamat és nyomot egy rövid csókot a számra. Amikor elváltam vigyorogva öleltem magamhoz még egy kicsit.

-Sokkal jobb!- majd elengedtem és tényleg elkezdtem én is készülődni a stúdiózáshoz.

Tényleg nem sok kedvem volt hozzá, de nyugtatott a tudat, hogy utána mehetek vissza Tae karjaiba. Csak sajnos a meló közel sem úgy haladt, ahogy azt mi elvártuk. A folyamatos csúszások miatt a tervezettől három órával később értünk haza hullafáradtan. A szobánkba belépve letéptem magamról a pólómat és Tae ágya felé haladva rúgtam le a farmeromat és dőltem be.

- Jó helyen vagy te ott?- állt meg mellettem az ágy végében.

- Menjek?- nyitottam ki a szemeimet és néztem fel rá.

- Ne.- csak ennyit mondott és engem átkarolva feküdt le.

- Csak nem elfáradtál?- karoltam át a nyakát.

- Te csak ne is tagadd! A gatyádat sem sikerült teljesen levenned!- azzal lenyúlt és a lehúzta a bokámnál megakadt anyagot.

- Nem tagadtam, csak rákérdeztem.- bújtam mellkasába - De Tae.- szólítottam meg még egyszer és összeszedtem minden bátorságomat- Most mi van köztünk? Mármint.. csak barátok vagyunk, akik néha lefekszenek?

- Te mit szeretnél? Én örülnék, ha továbblépnénk a barátzónán, de ha nem akarod, akkor nekem ez is megfelel.- úgy válaszolt, mint ha ő is zavarban lenne.

- Én is örülnék, ha nem csak egy lyuk lennék neked.- a végét már szinte hallani sem lehetett, annyira halkan mondtam.

- Kook! Soha sem egy lyukat láttam benned!- kezdett el leszidni- Te tényleg egy olyan tahónak néztél, aki az egyik legjobb barátját faszrakapná, csak mert lyuk van rajta?!

- Én nem úgy értettem hyung!- néztem fel rá szomorúan.

- Pedig nagyon olyan volt! Nekem nem csak egy barát vagy egy lyuk vagy Jungkook, baszki! Amióta ismerlek össze akarok jönni veled! Nem azért játszottam veled mindig, mert annyira szeretek bújócskázni!- miközben ezeket mondta szépen lassan fölém mászot.

- Te soha nem akartál játszani velem?- néztem rá megtörten.

- Megfogtad a lényeget..- motyogta- De. Akartam. Csak úgy bárkivel mondjuk nem játszottam volna. Veled akár most is leállnék fogócskázni, számháborúzni vagy amit csak akarsz! Fogd már fel, hogy kellesz nekem Kooky!- a homlokát az enyémnek döntötte és úgy bámult a szemembe.

- Te is kellesz nekem Taetae! Szeretlek!- karoltam át nyakát, mire végre megcsóklt.

- Én is szeretlek, nyuszi!- suttogta amikor elváltunk.

- Na, most hogy végre ti is együtt vagytok, esetleg néha becsukhatnátok azt a kurva ajtót, mert én speciel Jiminnel akartam volna aludni és nem a ti faszságaitokat hallgatni!- mordult ránk Yoongi. A szavaitól Tae izmai megfeszültek fölöttem és érezhetően ideges lett.

- Akkor csak csukd be az ajtót és menj vissza hyung-hoz!- válaszolta kimérten némi gúnnyal.

- Jó, csak maradjatok csendben!- azzal végül tényleg be is csukta azt a rohadt ajtót.

- Jól áll a határozottság!- vigyorogtam Taehyungra, majd karjainál felsimítva tarkójához húztam le magamhoz még egy csókra.

- Akkor legyek többet ideges?- túrt hajamba, miközben legördült rólam.

- Ne, mert ártalmas. Csak olyan voltál, mint egy tigris, aki épp véd valamit és ezért verekedne is.- fejtettem ki, mire is gondoltam akkor, amikor Yoongi hyungal beszélt.

- Hasonlóan is éreztem magam. Megvédelek bárkitől, aki nem Jin vagy Jimin hyung. Tőlük azért én is félek.- ölelt magához szorosabban.

- Úú! Most már tudom mivel ijeszthetlek meg! Haloween-kor beöltözök Jiminnek!- álltam elő egy újabb hülyeséggel.

- Hogy nem merültél ki az egész napos melótól és faszságokon való töprengéstől?- rázta meg a fejét Tae, majd egy puszit nyomott a hajamba. Szem forgatva löktem őt a hátára és fejemet a mellkasára hajtva húztam össze magam. Barátom pedig ránk húzta a takaróját és engem átkarolva hallgattam, ahogy az ő légzése is egyenletessé válik, akárcsak az enyém.