a lerágott köröm a szájban
az alkohol a májban
szúr, mérgez, roncsol
mindkettő engem boncol
magam én boncolom
magam mélyre toloncolom
a földön ülünk
hideg szél fújja fülünk
szalmaszál szúrja bokánk
nem bírom a dohányfüst szagát.
ültök,
fületek,
bokátok.
az eltűnés vonzereje
az ajkaim csendjének szerepe
az ide nem tartozásom jele
engedj, itt magam vagyok roncs
ne legyek többé közöttetek korcs.
YOU ARE READING
léleklenyomatok.
Poetrynekem taglalnom kell a fájdalmaim, én nem vagyok, s nem is leszek színész. szárnybontogatások, lélekdarabok abból az életszakaszból, amikor már elviselhetetlen. poetry || 2020 ...
