ahol nem tudtam megfogalmazni a magányt és az értelmetlenségem

1 0 0
                                    

koponyámban
fészket rak a baj
tornádó-beszéd
elvette az eszét

nekem
nyugalmam
nem
lelem

megfontoltan rombolom magam
csak érjen valamit a szavam

bár ne lenne mit
versbe önteni
bár lenne kit
megölelni

ragrímek
a költőnek rémek
én nem vagyok költő
csak vérző seb-öltő

a magány
ember hordotta ragály

mindegy mit mondok
tudjuk mindketten
a válasz; bolond ok
már mosolygok.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Aug 01 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

léleklenyomatok.Where stories live. Discover now