matracodon egymagam vagyok,
veledlétem hangtalan törés.
közelednek a jégkorszaki fagyok,
karod lándzsa, ölelésed csak ölés.
bekerítő tested szögesdrót,
terjeszted az öl(el)ő kórt.
ismételd meg a hazug szót,
s hiszem: a valós is hasonló.
kettőnk magánya összefonódik,
hatalmaskodó magányunk rajtunk túlmutat.
elveszünk egymás sötétségében,
egyesült feketelyukak.
felkelsz, felveszed lábbelid.
istent játszol, légy hát isten;
ha megölsz, hagyj bomlani
ha felélesztesz, hagyj virágzani!
mindenkinek kell egy isten,
ha már egy közös nincs.
elhiteted; nekem te vagy,
így együttlétem egy istennel kincs.
hát terjeszd rám isteni ambíciód,
s légy valóságos poszeidón,
ne csak istenkedő kisember.
kérlek, légy a bűnös istenem.
YOU ARE READING
léleklenyomatok.
Poetrynekem taglalnom kell a fájdalmaim, én nem vagyok, s nem is leszek színész. szárnybontogatások, lélekdarabok abból az életszakaszból, amikor már elviselhetetlen. poetry || 2020 ...
