Early Bird || Minho ff.||

1. Jena

143-as ajtó. 143.  143.   

Míg fel nem értem a harmadikra, addig ez a három jegyű szám járt a fejemben, hogy el ne felejtsem. Magam után húztam a két bőröndöt, közben az ajtókra kiírt számokat figyelmet alaposan,hunyorított szemekkel.

140. 141. 142. 143.

Megvan.

Kiegyenesedtem és egy nagy levegőt vettem, felallítottam a bőröndöket, előszereltem a kulcsot és kinyitottam vele az ajtót. A szívem hevesen vert, pár másodpercre lehunytam a szemem. Azután kinyitottam az bejárati ajtót, elém tárult az új lakásom egy része. Ámulva néztem be. Hiába vártam nagyon ezt a pillanatot, nem tudok megmozdulni. Mintha a földbe gyökerezett volna a lábam.

Összeszedtem az összes létező erőmet és bementem. Tágas lakás, sokkal kisebbre számítottam. A szívem még mindig a torkomban dobogott. Hagytam a pakjaimat, körbenéztem. A nappali és konyha egybe volt, egy külön szobában volt a háló és onnan lehetett menni a mosdóba.

A falak fehérek, a bútorok feketék és a padló szürke. A nappaliból egy csillár lógott le, ami szintén fekete volt, de már matt.

A konyhában is fekete a szekrény, a dolgozó asztal teteje fehér, míg a mosókagyló fekete úgyszint.

A hálóban is ugyanezek a színek voltak. Balról volt az ágy és azzal szemben egy tv a falon. Az ágy bal részén egy fekete komód,a jobbon pedig egy fekete szekrény. Attól függetlenül, hogy feketék a bútorok még nem sötétíti el a lakást, mivel a falak fehérek. A szekrény melletti ajtón kellett bemenni a mosdóba. Nem igazán tetszett ez a megoldás, hogy a hálóból kelljen bemenni oda, de hát most mit lehet csinálni. Semmit.

Egészen modern egy lakás, viszont nincsenek se szőnyegek, se függönyök. Az ilyen kiegészítőkből semmi sincs.

A két bőröndöt behúztam a hálóba, utána leültem az ágyamra, ami rohadtul kényelmes volt. A telefonon keresni kezdtem a közelben egy ikeát. Negyed órára pont van egy, szuper. Nem tudok várni vele, muszáj még ma berendezzem az újdonsült lakásomat.

Mielőtt elindultam volna, lemértem, hogy mekkora függönyöket és sötétítőköt kell vegyek, lejegyzeteltem a telefonomba. Magamhoz vettem a táskámat, amibe minden ott, mire szükségem volt és elindultam.

Útközben azon gondolkodtam, hogy jó volna egy munkahelyet keresni. Most az jó, hogy anyáék anyagilag is támogatnak. Az elején még oké, de egy idő után már cikinek érzem.

Gondolatmenetemből egy kávézó zökkentett ki, ami tök szimpatikusnak tűnt nekem. Early Bird.

Ki van írva a bejárat előtti táblára, hogy alkalmazottat keresnek. De jó, be vonzottam csupán a gondolatommal.
Megálltam és egy percig csak a táblát bámultam. Egy vállrándításs megindultam felé. Fogalmam sincs mire számítsak és mire nem. Egy próbát megér, hátha sikerrel járok.

Ahogy bementem az ajtón, a kávé kellemes illata csapott meg. Lassan bennem mentem, közben körül néztem. Natúr fából készült minden, a padló fekete volt, a díszítő elemek feketék és fehérek voltak, a pult mögötti szekrény pedig fényes fehér. A falakra képekként néhány családi kép volt helyezve, és cicás képek. Gondolom a tulajdonos házi kedvencei. Nagyon aranyosak. A kávézó esztétikája valami fenomenális.

-Szia!-mosolyog egy körülbelüli velem egyidős lány. Hullamos haja copfba fel volt kötve, elől pár tincs kiengedve, kék-fehér csíkos ing volt rajta, azon pedig egy kötény volt a nevével. Hyejin. - Mit adhatok?

-Jó napot! Az állással kapcsolatban szeretnék érdeklődni-a szemébe néztem. Frusztráltság tükröződött vissza. Nem értettem miért ilyen, mintha a szavakat kereste volna de nem kapott megfelelőeket.

-Az a helyzet, hogy már jelentkeztek és-

-Téged még felveszünk-hallottam meg egy idegen hangot. A szekrény melletti ajtóból jött ki egy helyes fiú. Az előttem lévő lány nagyon meglepődött a fiún. Én meg nem tudom hova tenni-Hyejin, kérlek hozd be a táblát-azzal a lány gyorsan ment ki és hozta be az említett tárgyat.

Szembenéztem a sráccal. Jóval magasabb nálam, sötét barna haja csak úgy omlott a szemébe. Fekete, szaggatott nadrág volt rajta egy fehér pólóval,a lábán pedig egy Converse volt. A nyakán egy ezüst nyaklánc ékeskedett, a jobb fülében pedig egy szintén ezüst fülbevaló volt helyezve.

Mellettem viharzott el a jobb vállán tartott táskával. Kellemes illata van a parfümének. És neki is.

Megfordultam és azt láttam, hogy Hyejinnek valamit odasúgott azzal ment is ki az ajtón. Gyorsan visszakaptam a fejem az eredeti pózba. A lány visszajött és velem szembe állt egészen meglepődve. Mit mondhatott neki az a csávó?

-Holnap ha kezdesz, az neked úgy jó?-tette fel a kérdést, egy perszével feleltem, majd egy papírkát vett elő egy tollal-Egy nevet, kérlek.

-Kim Jane-leírta, majd a pulton belülre helyezte. Eltette a tollat és rám nézett.

-Minden nap fél hétkor nyitunk, így előtte maximum tíz perccel be kell érni. Este mindig mindent elintézünk másnapra, hogy ne kelljen még korábban bejönni-minden mondata után egyet bólintottam jelezve, hogy értettem-Szombaton nyolckor nyitunk és négykor zárunk, a vasárnap szabad. Ja és hétköznap hatkor zárunk.

-Rendben, viszont én jövőhéttől megyek egyetemre és csak utána tudok bejönni.

-Az úgy tökéletes-mosolygott-Egyébként-itt elhalkult és közelebb hajolt, hogy halljak mindent-A főnök nincs itt egy jó ideig. Így a fia van itt helyette-tehát az a fiú a főnök fia, értem én-Gondoltam szólok, hogy tudjál róla. Szeretik és meg is követelik a becsületet és a pontos munkát-egyet bólintottam, mire elmosolyodott-Ha valamire szükséged van,akkor itt vagyok én.

-Rendben, köszönök mindent-meghajoltam, még egyszer körbe néztem, elköszöntem és mentem ki.

Láttam a srácot átmenni a zebrán. A telefonomra néztem és en is arra kell menjek, na be jó.

Ezt nevezem én szülinapnak. Alig költöztem ide és már munkát kaptam.

Még szerencsére az egyetemen a papírok el vannak intézve, így jövőhéten csak kell bemenjek.