Early Bird || Minho ff.||

12. Jena

-Komolyan nem iszol?-kérdezte meg vagy harmadszorra Jeongin,miután elutasítottam az alkoholos italt,amit kínált. Magabiztosat bólintottam válaszul,mire egy sóhajtás után lebiggyesztett ajkakkal helyezte vissza az asztalra a poharat. A süteménytartóról levett egy muffin-t és beleharapott. Szemét behunyva aprította a szájában,majd lenyelte-Hallod,ez isteni! Egyet vegyél te is-majd újból beleharapott,pontosabban a muffin másik felét már egy harapással a szájába helyezte és enni kezdte. Neki két falatból elfogyott.

Egyet én is elvettem,majd egy kisebbet beleharaptam. A kezem a szájam előtt tartva passzíroztam össze. Ez tényleg nagyon finom.  Vaníliás,belül pedig citromos krém van,a tetején tejszínhabbal.

Ez a buli inkább hasonlítható egy bálhoz,mintsem bulihoz. Ahogy a jelenlévők öltözve vannak,meg az egésznek esztétikájából azt lehet kivenni,hogy egy bálon vagyunk,de nem,ez egy buli. Főleg a jazz zenékkel nagyon hangulatos. Elvileg éjfél körültől lesznek a bulis zenék.

Leültem egy székre,miután Jeongin szólt,hogy a többiek után néz és maradjak itt. A telefonomat akartam a kezembe venni,így a táskámba nyúltam,hogy vegyem ki,de nem éreztem a kezemmel. Összehúzott szemöldökkel mégegyszer átkutattam a táskám tartalmát,de nem találtam. Harmadszorra pedig belenézve kerestem,de nem volt ott. A szívem a torkomban dobogott,hogy hol lehet.

Az,hogy beletettem és úgy jöttem ki az ajtón az biztos. A liftben és kimenet nem hiszem elhagytam. Utána mi is volt,ja Minho. Nagy szemekkel felpattantam és Jeongin utasítása ellenére is elmentem onnan és Minho-t kezdtem el keresni a tömegben. Miután rájöttem,hogy nincs bent,kimentem és az udvaron néztem utána.

Nem kellett sokáig keresnem,ugyanis egy padon leltem rá,miközben a semmibe bámult és valamin agyalt,de úgy,hogy észre se vette,hogy odamentem.

Összehúztam a kabátot magamon,mivel a szeptemberi késő esti szél megindult én meg nem igazán vagyok felöltözve. Szó nélkül ültem le mellé. Mostmár tudta,hogy ott vagyok,mégsem szólt semmit. Valami aggasztja,látszik rajta és az jár a fejében.

-Jól vagy?-kicsit előredőlve tettem fel a kérdést,mire sóhajtva döntötte a hátát a padnak.

-Igen,nem telik jól,hogy kijöttél?-rám se nézett. Végignéztem rajta és egy szál ingben volt. Biztosan fázik,de miért van kint vagy akkor miért nem öltözik fel?

-De igen,csak a telefonomat nem kapom és gondolom az autóban hagyhattam el-az ajkaimat harapdálva nézek rá,mire végre rám emeli a tekintetét.

A zsebében kezdett el kotorászni,utána a felém nyújtja a kocsikulcsot jelezve,hogy megnézhetem.
Remegő kezekkel nyúltam utána,mire elkapta egy féloldalas mosollyal és felállt,majd felém fordult.

-Azt hitted odaadom?-egy kuncogás után megindult az autó irányába zsebre dugott kézzel. Pillogtatva néztem utána,hogy felfogjam mi is történt az imént.

Mikor észrevette,hogy nem mentem utána,a karját nyújtotta. Felálltam és mellé sétáltam,majd gondolkodás nélkül a karjába karoltam és így mentünk az autóhoz.

Konkrétan úgy nézhettünk ki,mint egy pár, sokan szemügyre is vettek,de valahogy nem igazán érdekelt most.

Amint az autóhoz értünk kinyitotta én meg az anyósülés felőli ajtót kinyitottam. Megpillantottam az ülésen a telefonomat,mire felcsillant a szemem. Boldogan a kezembe vettem és a hátamnál lévő Minho-nak meg akartam mutatni,persze ha még ott lett volna.

Fogalmam sincs hova tűnt,visszafordultam,hogy csukjam be az ajtót,mikor már csak annyit láttam,hogy beült a volán mögé és onnan nézett rám.

Érthetetlenül néztem rá,nem értettem,hogy mit is akar csinálni. Csípőre tett kézzel vártam,hogy végre kibökje szándékát.