Sokat néztem a tengert. Eszembe jutott amikor kiskoromban évente jöttünk minden nyáron Spanyolországba nyaralni a családommal. Anya, apa, én és a végtelen boldogság, gondatlanság. Szerettem amikor apa a homokos parton fogócskázott velem és anya közben mosolyogva videózta. Mindig amikor elkapott, magához ölelt és lihegve puszit nyomott az arcomra.
Mindig próbáltak annyit mutatni a világból amennyit lehetett. Ekkor még apa becsületes ember volt és nem kereste a bajt. Önfeledten mulattunk együtt. Hármunk nevetése azóta is cseng a fülemben.
Nosztalgiázás közben észre sem vettem, hogy nem maradt az édes vörösboromból, és a nap is nyugovóra tért. Ilyenkor kezdődött az éjszakai élet az utcákon. Már fel is csendült a zene és az emberek jókedvű társalgása, nevetése.
Úgy gondoltam ha már pár napra elszabadultam a szürke hétköznapokból, kimegyek az utcára én is. Felvettem a fehér bokáig érő ruhámat, hajamat kontyba kötöttem és tűztem bele egy virágot. Ámulattal sétáltam végig a macskaköves, kivilágított utcákon. Egy-egy helyen megálltam meginni egy italt. Társalogtam pultosokkal, simogattam kisbabák orcáját ami csillogott hatalmas vigyoruktól. Melegséggel töltött el a szabadságérzet ami átjárt engem. Nem kellett gondolnom senkire magamon kívül, független voltam és azt csináltam ami jól esik. Hiszen pár nap múlva úgyis elfelejtik, hogy itt láttak. Ami Spanyolországban történt, az ott is maradt.
Hajnalban, amikor már kicsit fejembe volt szállva az alkohol, megláttam a gyermekkori barátomat. Először nem hittem el, hogy ő az, hiszen csak képen láttam az utolsó találkozásunk óta. Közel tizenöt év telt el.
- Alexander? Tényleg te vagy az? - Talán először megijedt, mégis ki az szét tárt karokkal aki közelít felé? De széles mosolyra nyílt a szája és szorosan magához húzott. Az alacsony kisfiúból, akit én láttam utoljára, magas és izmos férfi lett. Markáns arca tükrözte a kisugárzó karizmáját. Ajkai teltek, barna szemeiben csillogott az esti fény, s szőke vékony szálú haját össze-vissza fújta a lágy szellő.
- Hogy vagy Ela? - Kérdezte a mosolygást egy pillanatra sem abbahagyva. Tetszettek fehér fogai amik csillogtak minden egyes percben ahogy kinyílt a szája Alexandernek. - Nagyon csinos felnőtt nő lett belőled! - Tette hozzá csodálattal.
- Köszönöm Alex, jól vagyok.
- Hogy hogy erre jársz? Csak nem hiányoztam kicsit több, mint egy évtizeddel később? - Nevetett irónikusan, amitől nekem is muszáj volt kacagnom.
- Igazából menekülök egy férfi elől aki birtokolni akar engem. Nem igazán tudja hogyan kell szeretni.
- Hmm, ez aztán a love story! - kacagott ismét - Izgalmasnak ígérkezik, gyere menjünk fel hozzám.
- Ugyan dehogy, nem akarom zavarni a beteg anyukádat. Gyere át oda ahol most átmenetileg lakom. - Rövidesen pár ital után megindultunk az apartmanomba. Kint, a tengerre néző teraszon leültünk egymás mellé a hintaágyon, és ringatózva beszélgettünk a másik életéről.
- Kérsz kávét? - Kérdeztem miközben sétáltam be a konyhába. Fejbólintással válaszolt mosolyogva, amitől be kellett vallanom, elolvadtam legbelül. Ahogy készítettem elő a gépet a kávé lefőzéséhez, csípőmön lágy, puha érintést éreztem. Vállam fölött hátra tekintve Alexander mellkasa szúrta szememet. Lassan felém hajolva beszippantotta a hajam illatát és egyre közelebb húzódott hozzám.
- Nem hittem volna, hogy valaha látni foglak Ela.
- A sok beszédtől berekedt hangja átborzongatta az egész testem, még a lélegzetem is elakadt. Egyik kezével körbefonta a hasam, másikat bal orcámra tette és enyhén maga felé fordította. Hagytam magam a csábításnak.
Éreztem a kettőnk közötti kémiát. Vonzott a teste, az érintése és az illata.
- Én tudat alatt reméltem, hogy egyszer még látlak. Tetszik a férfi aki lett belőled Alex. - Ezután teljesen felé fordultam és ajkaimat az övére tapasztottam. Hevesen csókolóztunk, markoltam Alexander tarkóját s közben húztam magamhoz. Egyszer csak megunta a köztünk lévő méretkülönbséget és a fenekemnél fogva az ölébe vett.
- A folyosó végén balra van. - Lihegtem a csókunk közbe. Perverz mosolyával végigmért, majd elindult velem a hálószobába. Lágyan elfektetett és fölém kerekedett. Folytattuk a csókot, miközben a mellemet markolászta. Más volt az érintése is, mint Kameronnak. Puhább és érzékibb. Tudtam, hogy csak az alkohol befolyása miatt mentem bele ebbe az egyéjszakás kalandba, de nagyon élveztem más férfi törődését. Már a testemet csókolta végig, amikor csapódott az ajtó. Nagyot ijedve mindketten oda kaptuk a tekintetünket és én csodálkozva mértem fel Kameron életnagyságát.
- Mi a fasz történik itt? - Kérdezte mérhetetlen idegességgel. Alexander egyből leszállt rólam és Kameron felé vette az irányt, de arra én sem számítottam, hogy Kameron egy ütéssel fogja elintézni Alexot. Ekkor hatalmasra nyílt a szemem és félve hátráltam neki az ágy végének. Óriási harag szikrázott a szeméből. Csak nézett rám és zihált. Váltakozott a tekintetem közötte s a földön fekvő Alexander között. Átlépte a férfit és utánam nyúlt. Megragadta a csuklóm és vonszolt maga után.
- Ezért hagytál ott engem?
- Neked nem mindegy? Engedj el! - Próbáltam ficánkolni hátha enged a szorításon, de csak azt értem el, hogy a vállára kapott és úgy mentünk tovább. - Tegyél le! Félek tőled te rohadék! - Lassan leengedett a földre és újra a kezemet ragadta meg. Mélyen és erősen szugerálta a szemeimet.
- Jobb is ha félsz. Ki a fasz volt az a férfi?
- A gyerekkori barátom.
- Igen azt látom... Hülyének nézel?
- Részegek voltunk.
- Részeg vagy Elena Waller? - Kérdezte az alsó ajkát beharapva.
- Az vagyok. Kameron Odell. Úr! - Tagoltam kacarászva, amitől féloldalas mosolyt csaltam az arcára, majd beültetett az autóba és szélsebesen elvitt egy másik helyre. Hatalmas villa tárult a szemem elé. Kezemnél fogva a fürdőszobába vezetett és a tusoló alá állított. Ránk engedte a vizet amitől egyből érdekesen éreztem magam. Mintha pillanatról pillanatra szállt volna ki belőlem az alkohol. A falhoz szorított és kemény kezével megragadta a tarkóm és számra tapasztotta sajátját. Letépte rólam a fehér ruhát ami addigra már teljesen átlátszó lett a víztől, arrébb dobta és pajzán mosollyal fedezte fel meztelen testem a ruha alatt.
- Addig duglak ameddig nem józanodsz ki! Értetted Elena?
- Értettem főnök! - Ettől mohón csókolni kezdett és úgy húzott magára ahogy csak tudott.
- Máskor nehogy rajtakapjalak ilyen rettenetesen csúnya dolgon, különben nagyon rosszat fogok tenni. Te az enyém vagy. Értetted? - Kérdezte miközben a hajamba markolt, másik kezével a csiklómat izgatta.
- Értettem Kameron... - Sóhajtottam.
Határozott mozdulattal megfordított, hogy neki háttal legyek, majd hallottam a szíj csattanását a földön. Szét tette a lábam és felső testem a falnak döntötte. Éreztem nyelvét lassan behatolni nagyajkaim közé, és körkörös mozdulattal izgatni kezdte a csiklómat. Hatalmasat nyögtem a gyönyörtől. Mielőtt elélveztem volna, abbahagyta. Megmarkolta a derekam és álló farkával belémhatolt. Kéményen ki, s be mozgott bennem. Mindketten hangosan nyögtünk. Egyik kezével elragadta a hajam, másikkal újra izgatni kezdte a csiklómat.
- Ne tudd meg milyen mérges vagyok rád! - Mondta két nyögés között.
- Akkor mutasd meg. - Kétszer át kellett volna gondolnom. Irdatlan keménységgel dugott, és erősen markolta a fenekem. Amikor gyorsan nyögtem, jelezve, hogy elélvezni készülök, megállt és abba hagyta. Párszor újra és újra eljátszotta, amitől éppenhogy nem vadultam meg.
- Ezt érzem amikor nem vagy velem Elena. - Súgta a fülembe. Végül egyszerre élveztünk el. Még a víz alatt is folyt rólam az izzadtság. - Remélem józan vagy már. - A falnak dőlve, remegő lábakkal bólintottam, majd hozzám simult és lágy csókot nyomott az ajkamra.
- Egy rohadék vagy Kameron.
- Tudom Angyalom... - Mosolygott büszkén.
ESTÁS LEYENDO
A Főnök Szeretője
RomanceKét család összetűzése, melynek legfőbb áldozata az egyik családból az éveken keresztül tanítatott ügyvédnő, a másik családból pedig a maffia-hálózat első szülött férfi örököse. A férfi hosszas megfigyelés után kapcsolatot kezdeményez a kétségbeeset...