Miutan kiment az ajtón, akkor vettem észre, hogy a kezemen maradt a gyűrű, amit adott. Gyorsan oda szaladtam az ajtóhoz, és fel rántottam.
- Mason! Ezt itt hagytad! - kiabáltam utána, mire hatrafordult. Lehúztam a gyűrűt az ujjamról, és odasétáltam hozzá. - Tessék. - adtam a kezébe. Rám nézett, és beült a kocsiba, idegesen, és el hajtott.
********************************
2 hónap
2 hónap telt el, azóta mióta oda adtam Mason-nek a gyűrűt. Azóta felőle nem is hallottam. Anyáék sem beszélnek a Black családdal, ahogy én sem. Párszor ide jártak bocsánatot kérni Mason helyében. Ahhoz Masonnek kell idejönnie.
- Kincsem! Kész vagy? - jött be anya a szobámba. Ma este egy álarcos party-n veszünk részt a családdal.
- Igen. - simitottam végig a méregzöld egyberészes, combközépig érő, spagetti pántos ruhámon.
- Gyönyörű vagy. - nézett végig a ruhámon. - Gyere indulunk. Piper is vár már, odalent.
- Megyek is.
Mikor leértünk, megláttam Pipert egy fekete egyberészes ruhában, vörös tűsarkújával.
- Az igen. Kitettél magadért. - dicsértem meg.
- Te is, na de induljunk. Haladj már Soph. - már teljesen vért izzadt, miközben könyörgött.
- Kész is vagyok. - felvettem a fekete magassarkúmat, és a derékig érő fekete farmer kabátom.
- Na végre. - sóhajtott.
Beültünk Piperrel hátra a kocsiba, apa a kormányhoz, anya az anyós ülésre.
********************************
- Itt is vagyunk, gyerekek. - szólt apa, mikor egy aranyozott villához értünk. Ahigy kiszálltam, megcsapott a hűvös szellő, tavasz vége van. Piperrel kiszáltunk, és megvártuk apaékat. Egyébként Piper azért jöhetett, mert minden családból lehetett hívni egy főt, és kit is hívatta volna, ha nem Pipert. Egyébként minden tud, hogy mi történt Mason-nel. Amikor meséltem, frászt kapott. Na de vissza.
- Fel az álarcokat. - szólt anya, rám, Piperre, és apára.
Felettük az álarcokat. Az enyém ugyan olyan méregzöld volt, mint a ruhám. Piperé fekete, benne sok kis arany folt. Anyáé bordó, ami illik a piros szoknyájához. Apáé sima felete volt, ami passzolt a kinézetéhez.
Az egész álarcos party, jótékonysági adomány volt. De hogy ezek hogy fűződnek össze, senki se tudja. De az biztos hogy ennek a villának, vagyis a Wood család vezetője vagyis az apuka, Tyler Wood, meghalt, aki rendezte meg először az egész álarcos party-t, ő emlékére folytatták.
Miközben beértünk a villa ajtaján, mindenki felénk fordult, de rögtön folytatták a beszélgetést, mert mindenkin körbe megyünk. De utálom ezt!
- Végre hogy ide jött a második leghíresebb család. - jött oda hozzánk, a Mrs. Wood. Tessék? Ugye nincs itt egy Black fő sem?
- Ezt hogy érti Mrs. Wood? - kérdeztem ingerülten, de próbáltam leplezni. Apa rám nézett, és megértően nézett rám. Meséltem neki is hogy mi történt Mason-nel. Mikor megtudta, ki akarta nyírni, szó szerint.
- Jaj, drága Sophia. - nevetett. - Úgy értem, hogy a Black család már jó ideje itt party-nak. - mondta.
- Értem. - mosolyogtam rá. - Anya, én haza megyek. -súgtam anyának.
- Nyugi. - nézett rám szigorúan. Ismertem ezt a nézést. Nem mondhatok neki nemet. Végülis miért menekülök?
- Elmegyek inni. - szóltam anyának, és ott hagytam őket.
