Cressida a tömegbe bolyongva próbálta megtalálni a leghangosabb csoportot az egész pályaudvaron. A családok közt cikkcakkozva ment a hangos nevetés irányába, ami egyre közelebbről hallatszott. Megkönnyebbülten mosolyodott el, amint meglátta a neki háttal álló fiúkat. A szőke bocsánatkérések közepette slisszolt át a búcsúzkodó emberek között, célirányosan a barátai felé tartva. A lány a táskáját szorongatva igyekezett feléjük, le sem véve róluk a szemét.
A fiú mintha megérezte volna az erős szugerálást, érdeklődve fordult hátra majd végignézett az embereken az őt figyelő tekintet után kutatva. Barna szemei felcsillantak, ahogy megpillantotta az ismerős, enyhén hullámos szőke tincseket.
– Cressida! – szólt boldogan, ahogy a lány a közelükbe ért.Remus mogyoróbarna szemei vidáman fürkészték a lány arcát. A név hallatára a másik két fiú szeme felragyogott, ahogy az imént érkezett felé fordultak. James egy percet sem habozva borult az éppen csak megérkező nyakába, amit ő egy nevetéssel díjazott. Boldogan dobta le az utazótáskáját a földre majd vissza ölelte az egyfolytában beszélő barátját.
– Neked is szia Potter – veregette hátba a fiút aki megállíthatatlanul mesélt arról, hogy már találkozott Lilyvel az állomáson, és még gyönyörűbb volt mint ahogy arra ő emlékezett.A lány próbálta felfogni a tömérdek információt, amit James a semmiből rázúdított, de nem nagyon sikerült neki mivel a barátja olyannyira hadart, hogy a mondat felét nem is értette.
Sirius a szemét forgatva lépett közelebb hozzájuk majd a fiatal fiú kezét lehámozva Cressidáról arrébb tolta azt és boldogan vonta az ölelésébe a nála egy évvel fiatalabbat.
– Ezer éve nem láttalak – szorította meg erősen ezzel kipréselve az összes levegőt a lány tüdejéből.
– Két hete találkoztunk – forgatta a szemét Cressida próbálva normálisan lélegezni a nagy szorítás közepette.
– Ezer éve – ismételte meg somolyogva a fiú, hátra pillantva a türelmetlenül toporgó Remusra.
– Na, menj már odébb! – tolta el az útjába kerülő Jamest majd Siriust is megpróbálta ám ő makacsul ragaszkodott a lányhoz így Remusnak nehéz dolga volt. Végül aztán pár perc bökdösődés és rángatás hatására sikerült lehámozni a fekete hajú szorító kezeit a lányról.– Mennyit változtál ebben a két hétben – mérte végig tetőtől talpig az előtte állót, majd összeborzolva annak szőke haját átölelte őt.
– Semennyit? – kérdezte végig gondolva az elmúlt pár napot.
– Na és felkészültél a hatodik évedre? – vonta fel a szemöldökét Lupin.
A lány kissé eltávolodott tőle, hogy bele tudjon nézni a fiú szeretetteljes szemeibe.
A szőke a szája szélét rágva sütötte le a szemét, s habár még nem mondott semmit, a fiúk rögtön tudták, hogy mi jár az eszébe.
Ez lesz az utolsó évük együtt, utána Cressida egyedül lesz. Ismét.A lány mérhetetlen boldogsága fölött hirtelen átvette a hatalmat a kétely, és félelem. Torka összeszorult, gyomrában csomó keletkezett a gondolattól, hogy ismét magára marad.
– Nem lesz gond – mosolygott rá bátorítóan Sirius mire Remus és James egyetértően bólintottak.
– Amúgy is addig még rengeteg időnk van, simán lehet, hogy megutálsz majd minket és repesni fogsz az örömtől, hogy nem kell még egy évet kihúznod velünk – vont vállat Remus, Cressida arcára pedig apró mosoly ült ki.– Nem akarom megzavarni a beszélgetést – köhintett James ezzel megzavarva a pillanatot – De Peter foglalt nekünk helyet, és nem kéne megváratni – biccentett a vagonok felé majd a cuccait felkapva elindult az ajtó irányába, Sirius is így tett.
A szőke lány egy ideig nézte a két fiú távolodó alakját majd tekintetét vissza vezette Remusra, aki elgondolkodva fürkészte az arcát.
– Túl hamar felnőttél – rázta meg a fejét a barnahajú mire ő elmosolyodott.– Csak 17 leszek – nevetett fel majd egy pillanat alatt abba hagyta amint eszébe jutott valami.
17. Fraces soha nem töltötte be a 17-et, épphogy 14 volt, amikor életét vesztette.
A lány arcán halvány fintor jelent meg, szíve pedig összeszorult.
– Srácok gyertek már! – kiáltott ki Peter az egyik lehúzott ablakú kabinból.
Cressida sietősen megköszörülte a torkát majd a barátját elengedve a táskájáért nyúlt. Gyorsan felkapta a cuccait a földről majd a vagon felé sietett Lupinnal a nyomában.
YOU ARE READING
• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ
Fanfiction,, - Mi az amitől a legjobban félsz? - kérdezte Cressida felnézve a korlátnak támaszkodó fiúra. Regulus elgondolkodva fordította a fejét a szőke hajú felé, tekintetük találkozott. - Attól, hogy valaki meglátja a valódi énem - válaszolt halkan, mire...