• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ

Tizenegyedik rész

A szoba csöndjét halk szitokszó törte meg. Cressida a melegítő felsőjét rángatva próbálta kinyújtani annak alját, ami Cecíilia mosásásának hatására a kelleténél rövidebb lett.
– Kelnem kell? – kérdezte Pandora álmosan felülve az ágyából, majd megdörzsölve a szemét, fáradtan pillantott a mellette lévő ágynál szenvedő barátnőjére.
– Ha nem gond – fordult felé a félhomályban Cressa.
A lány egy gyors nyújtózást megtéve kászálódott fel a helyéről, majd mamuszába belebújva halkan Dawsey felé totyogott.

– A klubhelyiségben több a fény – mondta Panda álmosan mire barátnője egyetértően bólintott majd elindult az ajtó felé.
A két lány csöndesen kiment a klubhelyiségbe, Cressida a földre ülve várta, hogy Pandora kényelmesen elhelyezkedjen mögötte a kanapén.
– Mi történt tegnap? – kérdezte Lestrange elvéve a barátnője kezéből a fésűt.
– Regulusszal letisztáztunk pár szabályt – vont vállat.

– Ó... a járőrözéssel kapcsolatban? – érdeklődött két részre osztva a lány haját.
– Mivel mással? – nevetett halkan.
– Nem tudom – rázta a fejét a szőke, elkezdve kifésülni a haját. – Most haragszol Siriusra? – váltott témát.
– Nem – válaszolt őszintén. – Habár mindennél jobban szeretném tudni, hogy mi köze volt Franceshez, nem akarom ezzel zaklatni. Ha el akarja mondani, úgy is elmondja.
– Igazad van – bólintott. – És Edwinnel mi lesz?

– Hogyhogy mi lesz? – fordította oldalra a fejét majd rögtön vissza is fordította miután Pandora rászólt.
– Hát... elmondod nekik, hogy mi van köztetek? – folytatta a fonást.
– Nem hiszem. Mármint szerinted, ha megtudnák, nem lennének azon, hogy elijesszék? – tette fel a kérdést mire barátnője elgondolkodva hümmögött.
– Nos – gondolta végig a dolgot – Ezelőtt volt már bármiféle afférod? – vonogatta a szemöldökét, habár pontosan tudta, hogy ezt Cressa úgy sem látja.

– Nem igazán – adott választ egy ásítás közepette.
– Ó az baj... – húzta el a száját.
– Én Remustól és Siriustól tartok a legjobban – vallotta be. – Belőlük kinézem, hogy megfenyegetik. Ráadásul évfolyamtársak. Sőt! – kapott levegő után rémülten. – Edwin is griffendéles – nyögött fel kétségbeesetten.
– Basszus – pislogott nagyokat Panda. – Hát Idie... szurkolok – veregette meg a vállát.
– Megfogják ölni – mondta lemondóan.

– Csak nem – próbálta megnyugtatni. – Már majdnem felnőttek, csak tudnak úgy viselkedni – mondta mire Cressida elfintorodott.
– Pandora – szólt komolyan – Azok alapján, amit az eddigi évek során műveltek, te kimernéd ezt jelenteni?
– Uhm – nyelt nagyot – Lehetséges, hogy tévedtem – vallotta be.
– Hidd el, én lennék a világon a legboldogabb, ha igazad lenne. De sajnálatos módon rossz emberekről beszélünk, náluk annak az esélye, hogy felnőtt módjára viselkedjenek, egyenlő a nullával.

– Valóban – bólogatott. – Nos, mindegy is. Majd mesélj, hogy milyen volt – fejezte be a fonat egyik felét.
Cressida csöndben ülve várt, hogy Pandora befejezze a fonatát. A két lány néha-néha felhozva egy témát, halkan beszélgetett ám az idő nagy részét csendben töltötték. Dawsey a gondolataiba merülve nézte a kandallóban lévő lobogó tüzet, míg Lestrange erősen koncentrált a fonásra, próbálva a tökéletesre törekedni.

– Kész van – gumizta össze a fonat végét majd elégedetten pillantott a művére.
– 35 perc – nézett az órára Cressa elégedetten – Új rekord – mondta vidáman.
– Lesz ez még jobb is – legyintett Pandora felkászálódva a helyéről. – Na, indulás, a végén még elkésel az első edzésről – húzta fel barátnőjét a földről.
– Köszönöm szépen– mosolygott rá.
– Nincs mit, na nyomás! – lökte meg finoman mire a lány fáradtan indult meg a kijárat felé.