• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ

Harmadik rész

A nagyteremben ülő diákok csöndesen várakoztak, ahogy a beosztási ceremónia végéhez közeledett. A percek óráknak érződtek, és úgy tűnt a névsornak soha nem lesz vége. A tanulók próbáltak koncentrálni, és minél halkabban elfoglalni magukat, amíg az elsősöket beosztották a házakba ám a hirtelen felbukkanó pletyka hallatára halk zúgolódás keletkezett.

Cressida unalmában a csuklóján lévő karkötőt birizgálta, s habár alapvetően nem volt fáradt, a ceremónia monotonitásának köszönhetően alig bírta nyitva tartani a szemeit.
Ezt a részt utálta a legjobban. Minden évben végig kellett ülniük, ahogy kicsik egyesével oda mennek a terem közepén elhelyezett székhez, majd helyet foglalnak rajta, McGalagony rárakja a fejükre a süveget, az gondolkozik egy kicsit, majd kimondja a választott házat.

Cressának nem is magával a beavatással volt gondja, inkább annak hosszával.
Alapvetően szerette figyelni, ahogy a kicsik arca felvidul, amint a Teszlek Süveg kimondja a házuk nevét, ám egy idő után az is unalmassá válik és mire a névsor végére érnek, úgy ahogy mindenki más, ő is megunja a dolgot.
– Griffendél! – hangzott el az est folyamán ki tudja hanyadjára, mire a diákok monoton tapsolása töltötte be az óriási termet.

Cressida fáradtan dörzsölte meg a szemét majd lassan a barátnője felé fordult. Pandora elkerekedett szemekkel hallgatta, amit a mellette levő a fülébe súgott. A zöld szemű értetlenül pillantott először a mellette majd a vele szembe ülőkre, akik halkan beszéltek meg valamit. A lány sietve nézett körbe, majd összeszűkített szemekkel konstatálta, hogy minden második diák halkan duruzsol.
Bármi is volt a téma, futótűzként terjedt a tanulók között.

A szőke zavartan sütötte le a szemét, ahogy a diákok, akiket figyelt, rá pillantottak. Cressa a halkan megköszörülte a torkát majd Panda felé fordult, aki óvatosan megbökte a vállát ezzel magára vonva a figyelmét.
– Miről van szó? – kérdezte halkan, egyre több tekintetet érezve magán.
Pandora a szája szélét rágva fürkészte barátnője arcát, azon gondolkodva, vajon elmondja-e neki azt, amit az imént hallott, ám nem volt sok választása. Vagy ő mondja el neki, vagy mástól fogja megtudni.
A szőkeség csigalassúsággal hajolt közelebb a barátnőjéhez majd a lehető leghalkabban közölte vele a pletykát.

– Micsoda? – kérdezte Cressida kicsit hangosabban a kelleténél minek következtében még több érdeklődő szempár szegeződött rá.
– Azt hittem tájékoztattak róla – suttogta Panda ártatlanul pislogva.
– Mégis kicsoda? Senki nem szólt nekem – nyögött elborzadva, belegondolva abba amit az imént hallott.

A lány bágyadtan nézett el a szőkéről majd lassan körbenézett a teremben, fáradt tekintete komótosan siklott végig a szomszédos asztalnál ülőkön, s habár pontosan tudta, hogy hol ül az illető, direkt nem nézett oda rögtön, ezzel húzva az időt. Ám a sors nem állt mellette, még így is túl hamar megtalálta azt, akit keresett.

Regulus mintha tudta volna, hogy a lány rá fog nézni, tekintetét már rég óta rajta tartotta. Ő hozzá is elért a pletyka, még szép, hogy tudta miről beszél mindenki. Barty és Evan rögtön elmondták neki, hogy miről van szó, így az elsők között jutott a fülébe a hír.
Cressida szúrós tekintettel fürkészte a méregzöld egyenruhás fiú arcát, amiről, mint eddig soha, ezúttal sem lehetett leolvasni semmit.
– Miért jelentkeztél? – tátogta mérgesen.
– Nem jelentkeztem – tátogott vissza a fejét rázva.
– Akkor mégis, hogyan lehetséges ez? – kérdezte értetlenül.

Regulus pár másodpercig vizslatta a lányt majd végül szólásra nyitotta a száját, de a mondatot már nem tudta elmondani, mivel egy új taggal bővült a háza, aki pontosan vele szembe ült le. A fiatalabbik Black mérgesen dőlt oldalra, hogy lássa az izgatott elsős által eltakart lányt és nagyon meglepődött, amikor a gyilkos szempár helyett egy üres hellyel találta szembe magát. Cressidának már csak a hűlt helye volt ott.
A göndör tekintete enyhén meglepetten siklott az üres helyről Pandorára, aki mosolyogva intett neki majd az ajtó felé biccentett. A fiú szürke tekintete követte a lány által mutatott irányt, így meglátta a keresett személyt.