• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ

Tizennyolcadik rész

Cressida csodálkozva torpant meg az ajtóban, ahogy beléptek a Három Seprűbe. Edwinnek igaza volt, nem lehetett habozni, már így is rengetegen voltak a helyiségben.
– Foglalj helyet, én majd hozom a vajsöröket – mondta kedvesen az egyik eldugottabb asztal felé bökve, mire Cressa tekintette követte a fiú mutatóujját.
– Ami azt illeti, én nem vagyok odáig a – kezdett bele vissza nézve a fiúra, akinek addigra már nyoma sem volt – vajsörért – suttogta csalódottan majd sarkon fordulva elindult az üres hely felé.

Dawsey leülve, csendben figyelte a diákokat, akik mind jól érezték magukat. A helyiségben akkora hangzavar volt a tanulóknak köszönhetően, hogy a lány azért aggódott, hogy nem fogja hallani majd amit Edwin mond, így egy kínos szituációba hozva magát.
A szöszi idegesen csavargatta a csuklóján levő karkötőt miközben lassú mély lélegzeteket vett, hogy azzal csillapítsa zakatoló szívét. Már csak egy dolog miatt aggódhatott, vagyis úgy lett volna ésszerű. Mivel McGalagony elfogadta a kérelmet, még csak kérdőre sem vonta annak bizonyosságát. Elhitte, hogy Cressidának ezúttal sikerült aláírattatnia a papírt. Mi oka lett volna gyanakodni? Nem vallott rá a csalás, így semmiféle gyanú nem merülhetett fel a professzorasszonyban. Vagy legalábbis reménykedett benne.

– Hűha, ez gyors volt – mosolyodott el Cressa a vele szemben levő hely felé pillantva ahol nemrég valaki helyet foglalt.
A hollóhátas arcáról gyorsan lefagyott a mosoly ahogy, az ismerős szőke fürtök helyett egy meglehetősen sötét hajat pillantott meg.
– Mi szél hozott Regulus? – könyökölt az asztalra.
– Tegnap találkoztam Cuthbert-tel – kezdett bele rekedten – Azt mondta nem tud osztályzatot adni az esszénkre – folytatta mire a szőke szemöldöke az égbe szökött.
– Hogyhogy? – kérdezte feszülten.

– Azt mondta teljes mértékben megegyezik egy másik páros munkájával – mondta.
– Név szerint? – hajolt közelebb.
– Agatha Hughes és Mustyro Wright esszéjével – válaszolt halkan. – Hogyan szerezhették meg a beadandónkat? – érdeklődött.
– Én... – gondolkodott el.
– Hol fejezted be az esszét? – tett fel egy újabb kérdést, minek hatására Cressa kezdte úgy érezni magát mintha egy vallatáson lenne.

– A Griffendél klubhelyiségében – nyögte ki, mire Black halkan sóhajtott.
– Van rá bármi esély, hogy ott is hagytad? – kérdezte fáradtan.
– Van – bólintott szégyenkezve – James-nek kellett utánam hoznia, mert elfeledkeztem róla – vallotta be. – Most mi lesz?
– A professzor azt mondta ezúttal elnézi nekünk, amennyiben írunk egy másikat.
– De hisz ők vették el a miénket! – háborodott fel a lány a kelleténél hangosabban, mire páran feléjük fordultak.

– Nincs bizonyítékunk, a szavunk pedig semmit sem ér anélkül – rázta a fejét lemondóan. – Újra meg kell írnunk, keddre kész kell lennie – tette hozzá.
Cressida mérgesen fújta ki a levegőt, majd rémülten kapta fel a fejét, amikor egy hangos krákogás ütötte meg a fülét. A szöszi zavartan dőlt hátra a helyén, majd Regulus pillantását kerülve, megvárta amíg ő felkászálódott a helyéről és vissza ment a barátaihoz.
– Mit akart Black? – kérdezte White leülve a nem sokkal még Regulus által elfoglalt széken.

– Csak informált a házi dolgozatunkról – vont vállat a szőke, mire a fiú gyanakodva nézett rá.
– Azt mondtad azt már leadtátok – jegyezte meg kissé sértetten.
– Így is van – bólintott egyetértően – Viszont akadt vele egy kis probléma, amit igen hamar meg kell oldanunk.
– Mi történt? – érdeklődött.
– Nem akarom ezt firtatni – legyintett. – Inkább beszéljünk valami másról – mosolyodott el magához húzva az egyik poharat.

Cressida az innivalóra nézve elfintorodott. A barátai által hőn áhított vajsört Dawsey ki nem állhatta. Amikor még kicsi volt Frances-szel mindig azt itták, mindenhol, azonban a nővére halála után már valahogy soha nem tűnt finomnak az ital, így felhagyott annak fogyasztásával.
– Szóval... ha nem veszed tolakodásnak, megkérdezhetem, hogy mióta vagy jóban a Tekergőkkel? – kérdezte udvariasan, mire Cressa feszülten húzta fel a vállait.
– Négy éve – válaszolt szűkszavúan. Nem hitte volna, hogy Edwin egy ilyen kérdéssel kezdni majd az első randijukat.