• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ

Második rész

Cressida önfeledten mosolyogva lépett ki a kabinból. Több mint két órát beszélgetett a barátnőivel, így éppen ideje volt vissza vonulnia a saját kabinjába még mielőtt a fiúk elkezdtek volna aggódni érte.
Ahogy a lány mély lélegzettel próbálta csillapítani a mosolyát - nehogy leleplezze magát - hirtelen eszébe jutott a fiatalabbik Black. A szőkeség a fejét rázva próbálta elfelejteni a fiút majd mielőtt még túl sokat agyalt volna rajta, elindult visszafelé a kabinjába.
Az egyforma ajtók miatt nehéz volt kiigazodni azon, hogy melyik az ő kabinjához tartozó, de végül megtalálta a sajátját így fáradtan nyitott be a kis helyiségbe és körbe sem nézve egyszerűen ledőlt az ülésre majd nyöszörögni kezdett.

– Ó Sirius, hogy én mennyire nem bírom az öcsédet. Csak azért mert jóképű lett a nyáron, azt hiszi övé a világ – morgott a lány lehunyt szemmel – Pandora pedig egyfolytában azt mondogatja, hogy csak azért nem kedvelem, mert tavaly jobb lett a Bűbájtan esszéje, mint nekem – folytatta. – Pedig annak az ég világon semmi köze nincs hozzá – mondta felháborodottan – Mármint – gondolta végig az előbbi mondatot – Persze, hogy haragszom rá, hiszen az a kedvenc tantárgyam és baromi sokat dolgoztam vele. Ti is pontosan tudjátok, hogy napokig nem aludtam csakhogy kész legyen. Erre két százalékkal lemaradtam az övéhez képest! Kettővel! Képes volt erőlködés nélkül két egész százalékkal jobbat írni! Biztos vagyok benne, hogy az előző este állt neki az egésznek. Meg sem érdemelte! – mérgelődött tovább.

A kabinban tartózkodó személy fel sem nézett a könyvéből, amit éppen olvasott, amikor is a lány betört hozzá. Mindössze szórakozottan hallgatta a mérgelődést, néha-néha lapozva egyet a könyvben, amit félbe kellett hagynia.
– De mindegy is – legyintett. – Nem ezért nem kedvelem őt. Egyszerűen csak van benne valami idegesítő. Komolyan mondom, nem tudom ezt, hogy bírja ki bárki is. Ráadásul szerintem kicsit beképzelt is. Fél percet töltöttem vele egy légtérben, de már szinte fojtogatott a nagy egoja – forgatta a szemét Cressida.
Ezt már nem hagyhatta szó nélkül a másik, így a fiú megállt az olvasásban és egy pillanatra felnézett a lányra majd gúnyosan megszólalt.
– Ó akkor mostanra már egészen biztosan megfulladtál – mondta lassan leeresztve a kezét, majd a könyvét becsukva unottan fürkészte a szöszit.

Cressida ereiben megfagyott a vér, fülében visszhangzottak a szavak. A hang egyszerre tűnt idegennek, mégis ismerősnek. A lány egy pillanat erejéig becsukta a szemét majd újra kinyitva azokat, elgyötört arccal nézett rá a túloldalt ülőre.
– Regulus – biccentett feszengve, felülve a helyéről.
– Cressida – köszöntötte unottan a jeges tekintetű, aztán több időt nem fecsérelve a kelletlen társaságra, egyszerűen felemelte az öléből a könyvét majd fellapozva azt, ismét elkezdte olvasni a történetet.
A lány egy percet sem habozva állt fel a helyéről majd sietve kinyitotta az ajtót és éppen távozott volna a kabinból, amikor is megjelent előtte az édességes kocsi így eltorlaszolva az utat. Dawsey fáradtan pillantott a kedvesen mosolygó nőre majd hátrább lépett, hogy belásson a kabinba.

– Kértek valamit kedveseim? – kérdezte Matilde felváltva nézve a két diákra.
Regulus óvatosan felpillantott a könyvéből majd megrázta a fejét.
– Én kérek – szólt Cressa elmerengve vizslatva az apró, ámde annál több édességet hordozó kocsit – Egy csokibékát szeretnék – nyúlt a zsebébe egy kis pénz után kutatva.
Black csodálkozva pillantott a lányra, majd egy ötlettől vezérelve megszólalt.
– Az összes csokibékát szeretném – mondta ledobva maga mellé a könyvét.
A szőke gyanakodva, míg a hölgy inkább meglepetten figyelte, ahogy a fiú felpattan a helyéről és sietve megáll az ajtóban.

– Mit csinálsz? – kérdezte Cressa elővéve a pénzt a zsebéből.
– Vásárolok – vont vállat rá sem nézve.
– Sajnálom kedvesem, de azt hiszem rosszul hallottam, azt mondtad az összeset? – kérdezte a hölgy meghökkenve.
– Igen, az összeset szeretném – bólintott Regulus magabiztosan mire Matilde döbbenten pislogott felé.
– De a kisasszony előtted kért – bökött Cressidára mire a fiú egy lopott pillantást vetett a mellette állóra.
– Kifizetem az övét is – válaszolt mire Cressa szemöldöke az égbe szaladt.
– Nem fizetheted ki nekem – rázta a fejét a szöszi előre érezve, hogy valami nagyon nem stimmel.