kihűlt a kávé
lement a nap
nem vagyok másé
elnyel a habelvesztettem mindenkit
mindenki elvesztett engem
csak én vagyok idekint
engem ölel át e fagyos esteszomszéd az ablakon kitekint
neki nem vacog egész teste
szeretném, ha valaki betakarna
miközben bögrém alján a cukrot felkavarja230708
𝕯𝔦𝔞𝔫𝔞
VOUS LISEZ
segélykiáltások egy hangszigetelt helyiségből
Poésieverseim gyűjtőhelye - gyászfeldolgozás, korkülönbségből fakadó fájdalom, szerelem, egy csepp erotikával megbolondítva frissítve minden szombaton © daianuh | 2024