Elfelejtett múlt ( Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Rablás

Bella szemszöge

- Na! Mi a helyzet? - kérdezte Sam, amikor beléptünk a rendőrségre. John is mellette állt.

- Semmi - válaszoltam.

- Aha. Semmi. Látom.

Bucky a kezem fogta, nem kellett semmit magyarázkodni.

- Na már most, hogy a gerle pár újra együtt akkor hogyan legyen most? - kérdezte John.

- Most Sam viszi el - mondta Bucky.

- Rendben. Menj és rendezd ezt le.

Elindultam a pulthoz, ahol bemondtam a nyilvántartási számom.

- Rendben. Egy őr elkíséri.

Pár perc múlva mellém állt valaki. Még sosem kísérgettek. Ezen az őrsön még sose jártam, lehet itt így működik.

Az ajtó előtt még hátra néztem Buckyra és mosolyt küldtem felé.

Nagyon ideges volt, hogy a következő pár napot nem mellette töltöm, hanem Sam lakására megyek vissza. Aztán az én lakásomra vele.

Megtettük már pár folyosót.

- Ilyen messze kell menni? - kérdeztem.

- Mindjárt ott vagyunk.

De a következő ajtó a szabadba vezetett.

A hátamba pedig egy pisztolyt éreztem.

- Ha megmozdulsz, vagy nekem esik bajom azonnal lelőnek.

Elkezdett lefelé lökdösni, de olyan közel jött hozzám, hogy mások nem láthatták a fegyvert.

- Ülj be! - egy autó előtt álltunk meg. Kinyitotta az ajtót és belökött.

- Mondtam, hogy hamarosan találkozunk.

A volán mögött Mike ült.

Bucky szemszöge

Miután elment megint leültünk és vártunk. Eltelt negyven perc is.

- Mi tart eddig? - kérdeztem.

Az elmúlt tíz percben a rendőrök össze vissza szaladgáltak.

- Nekem ez gyanús. Mi bajuk van ezeknek? - kérdezte John.

Sam felállt és a pulthoz ment. Mi is utána mentünk.

- Hogy kit is keres pontosan? - kérdezett vissza az őr, de valami nem tetszett.

- Isabella Collins. Több, mint fél órája ment be.

Pötyögött valamit a gépen.

- Igen. Itt van, hogy lejelentkezett. Érte küldtek egy őrt.

- És hol van?

- Sajnálom, én csak azt teszem, amire utasítanak. Leszóltak, hogy ha ma megjelenik itt akkor egy őrnek kell szólnom.

- Akkor nézze meg, hogy merre van!

- Nem tetszik ez nekem Barnes - nézett rám John. - Itt valami történt.

Sam megállított egy egyenruhás férfit.

- Hé! Mi folyik itt?

- Mr Wilson. Sajnálom nem mondhatok semmit.

- Most beszélsz! - szóltam rá dühösen.

A rendőr megnézett magának, majd megrázta a fejét.