Évek múlva

19.

Mesi

Imádok együtt élni Mollival, hogy ő vár otthon vagy éppen én lesem az ablakot, hogy mikor ér haza. Sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb vagyok, mióta itt van. Valamelyik nap a szülei is meglátogatnak minket, hogy láthassák jó helyen van a lányuk. Büszkén vezetem őket körbe és jól esnek a dicsérő szavaik az eredményemre. Úgy érzem Molli még nem annyira érzi sajátjának az otthonunkat, de majd dolgozunk ezen is. Elrendezte a cuccait, szeret itt lenni, de mintha mégis egy kicsit kényelmetlen neki, ezért én mindig lesem a kívánságát és próbálok a kedvére tenni, mindenben. Szeretném, hogy jól érezze itt magát és félelem nélkül éljen a kapcsolatunkban, mert én nem fogom sosem hagyni, hogy elmenjen tőlem.

Lejárt a pihenőidőnk, így most újra kezdődnek az edzések és hamarosan az edzőmeccsek is. Örültem ennek az egy hónap lazább időszaknak, hiszen Mollival el tudtunk mennyi egy hetes tengerparti nyaralásra is. Csodás napokat töltöttünk a spanyol hotelben és élveztük az all inclusive ellátást. Sokat lustálkodtunk és úsztunk a tengerben. Megismerkedünk a helyi ételekkel és esténként szórakoztunk különböző bárokban, ahol még táncoltunk is. Mindkettőnkre ráfért már ez a kikapcsolódás és hogy ne rohanjunk mindenfelé. Itt mindketten teljesen fel tudtunk engedni és nagyszerűen éreztük magunkat. Egyikünknek sem volt kedve még hazajönni, de sajnos indult a gép. Így most itt vagyok a csarnokban és hallgatom a felvázolt éves edzésterveinket. Tőlem idén még többet várnak, mert szerintük a tavalyi eredményeim még csak a kezdet. Több gólt, több cselt és több gólpasszt kell produkáljak idén. Erős a csapatszellemünk, de idén még erre is nagyobb hangsúlyt fognak ebbe fektetni. Engem is plusz feladattal láttak, segítenem kell a csapatkapitány munkáját, hogy minden társam jól érezze magát lelkileg is. Figyelnem kell a jelekre és segíteni azoknak, akik esetlegesen rossz passzban lennének. A csúcsra akarják járatni a csapatot minden téren. Aminek én csak örülök, mert kellenek új célok, hiszen ez éltet engem.

Az edzőknek igazuk volt, hogy bekeményítenek, mert szinte minden edzés után iszonyú izomlázam van és másra sem vágyom, mint befeküdni az ágyba. Az egy hónapos pihenő alatt is azért mozogtam, hiszen elkísértem Mollit futni párszor, eljártam a konditerembe és bicajoztam is. De valahogy mégis szenvedés az egész nap. De ma össze kell kapnom magam, mert az este ünnepeljük, hogy már 6 hónapja együtt élünk. Molli ma szabadnapos, így ő készíti a vacsorát, mert nem akart étterembe menni. Én ötletem volt ez az „ünneplés", de nem gondoltam, hogy ennyire kitolok magammal. Szerettem volna valami különlegessel meglepni, valami egyedi ajándékra gondoltam, ami örökké emlékeztetni fogja erre, de egyszerűen semmi sem jutott eszembe. Drága ajándékot meg nem vehetek, mert kiakad, mint a múltkor, amikor egy sportórát vettem neki csak úgy. Eljár futni, de sosem tudja mikor mennyit fut és milyen tempóban. Azt mondta ő nem csinál ebből versenyt, és nem is készül semmi ilyesmire, ő csak hobbiból fut. Végül aztán elfogadta az ajándékot és örült is neki, csak megígértette velem, hogy ilyen nagy dolgot maximum csak karácsonyra vagy szülinapra vehetek neki. Így most meg vagyok lőve, mert kinéztem egy gyönyörű karkötőt neki, de nem mertem megvenni. Jobb ötlet híján így egy szép mini tortát csináltattam. Edzés végén még a cukrászda felé fordulok, amit Rita csak szemforgatással fogad. Már 3 hónap telt el, hogy láttuk őt a parkolóban csókolozni, de ő még mindig nem mondott semmit. Faggattam, érdeklődtem, hogy ismerkedik-e valakivel, de a válasz mindig nem volt. A programokra ugyanúgy eljön, szinte semmi változást nem láttam rajta. Molli néha nyaggat, hogy húzza már ki belőle a vallomást, de én nem igazán akarom ezt megtenni. Rita furcsa és nagyon bunkón reagálja le, ha sarokba szorítják. Nem akarok vele összeveszni, főleg nem egy ilyen miatt. Mostanában pedig mintha nyugodtabb lenne, még Mollinak is kevesebb a beszólása és puffog rá, ha inkább őt választom.