1. Rész

844 66 3
                                    

Halihó! Köszönöm annak a néhány emberkének, akik 'nyomot' hagytak! Ezért (is) hoztam az első részt!
x. Bo.

-Meséld el nekem Bogi, milyenek a magyar rajongók,kérlek! - kérte Paul.
- Hát... A magyar rajongók sokkal visszafogottabbak. Azt nem mondom, hogy nem sikítoznak, vagy őrjöngenek. - mondom röhögve. - Nálunk is van olyan pillanat amikor ránk jön az "5 perc" - mutatok idézőjeleket az ujjaimmal. - De mégis nyugodtabbak vagyunk.
- Értem. - mondja Paul, szintén röhögve -- Na, Bogi, azt hiszem, itt az idő, hogy bemutassam a fiúkat, na meg be is kéne hurcolkodni! - csapta össze a két kezét. Anya csak bólintott. Ohó! Most esik le! Fiúk?? Milyen fiúk?
Paul odasétált a kocsi másik felére, kinyitotta az ajtaját, s angolul így szólt:
- Fiúk, gyertek! Be szeretnék valakit mutatni nektek!
Foggalmam sincs, kik lehetnek. Nagyon remélem nem valami beképzelt parasztok! Na meg, remélem helyesek!
Mondjuk, úgy se érik be Luke Hemmings-et! Ő egy nagyon csodálatos srác! Ahw...
Eközben valakik kezdenek kiszállni a kocsiból. Nem látom az arcukat,csak a hajukat. Látok egy szőkés-barna, göndör fejűt, és egy barnát. Aztán van egy vörös-fekete színű fej, na jó ezt nem tudom hova rakni, lol... És egy szőkét!
Jó magasak! Nem mintha én olyan kicsi lennék.
És akkor .... Megfordult a göndör hajú, nekem pedig kidülledtek a szemeim...ó te szent isten! Ez nem lehet!
Előjött a barna hajú is.... Elkezdtek remegni a kezeim!
Anyámra néztem, mint aki mindjárt elájul. Anya csak mosolygott! Aha, szóval ő tudta! Nem hiszem el!
Visszanéztem a kocsi felé, ami kábé 3 lépésnyire volt tőlem.
Egyszer csak előlép a színes hajú. Valamin röhög. Mint mindig. Odaáll a másik két fiú mellé, és körülnéznek az utcában. A szívem elkezdett odabent dübörögni... nagyon jól tudta, hogy most ki fog jönni...ránéztem a fiúkra lesokkolva...és baszki... Michael-lel pont találkozott a tekintetünk! Mosolygott! Ááá... Kívül nyugodt voltam, de belül majd kirobbantam! Visszamosolyogtam...már amennyire tudtam, az izgatottságtól
És akkor végre! Előjött álmaim pasija! Fekete szaggatott nadrág, mint mindig, Nirvana-s felső, napszemüveg a nyakába volt... A szám elé kaptam a kezem, és összeestem...
Ott térdeltem, a mamámék háza előtt, a földön... Éreztem ahogyan elkezdenek folyni az első könnycseppek... Igen, sírtam...

Bocsi, hogy ha rövid lett! De este 11 óra van, és a mamám már fenyegetett, hogy kihúzza a wifit!!! Addig itt van! Holnap kövi rész!!! x. Bo.

Serious DreamWhere stories live. Discover now