Serious Dream

15. rész

- Bo szemszöge -

A Catch fire ismerős dallamaira pattantak ki a szemeim. Hunyorogva vettem el a telefonom, majd megnéztem hogy ki keres engem hajnali ötkor. Ahogy megláttam hogy ki az, mosolyogva húztam el a kis zöld ikont.
- SZIAA BOO!! - kiált a telóba Evi.

- Neked is jó reggelt! - válaszolok reggeli rekedt hanggal.

- Upsz, felkeltettelek? - kérdi kuncogva a vonal túlsó oldaláról.

- Áh dehogy... - mondom enyhe szarkazmussal a hangomban. - Miért hívtál ilyenkor? - kérdezem a fejemet maszírozva.

- MA VAN A KONCERT, ÉBRESZTŐ! - ordítja ismét. Mint akit az áram rázott volna meg, gurulok le az ágyról. Egy-két nyöszörgés után sikítva pattanok fel.

- ÁÁÁÁÁÁ! - sikítottam most már én is. Az ajtót kirántva, futottam egyenesen a konyhába. A mamám meglepődve nézett rám,a kávéja mögül. Miután sikerült lenyugodnom, leveszek egy bögrét a szekrényből. Töltök bele egy kis kávét, öntök rá tejet, és a hűtőből kiveszem a tejszínhabot. Mindeközben Evi arról áradozik, mennyire várja már, hogy nekem fusson. Csak nevetek a korán reggeli lelkesedésén, majd egy "Néhány óra múlva úgyis találkozunk" után bontottuk a vonalat.
- Jó reggelt. - köszönök kuncogva mamámnak.

- Jó reggelt! Nem eszel valamit? - kérdi.
Mosolyogva megrázom a fejem, majd az utolsó korty folyadékot is megiszom. A bögrémet a mosogatóba helyeztem, aztán a smink cuccaimmal a fürdőbe mentem. Felkentem egy kicsi alapozót, a szememet kihúztam és ki is szempillaspiráloztam, s a fülembe beleraktam a láncos fülbevalót. Fésűmmel végig szántottam a derékig érő hajamon, majd gyorsan besprinteltem a szobámba. Megigazítottam az ágyam, a redőnyöket felhúztam és örömmel láttam hogy kezd felmelegedni az idő. Tökéletes idő, egy tökéletes naphoz... Mivel biztos vagyok benne hogy a nap folyamán kánikula lesz, ezért egy rövid szárú farmerbe bújtam bele aminek a dereka felér egészen a köldökömig. Felvettem a szürke 5SOS-os haspólómat, majd a biztonság kedvéért magamra kaptam a sötétzöld kockás ingemet. Telefonomat feloldva lecsekkoltam mennyi az idő. 5 óra 23 perc. Ideje meglátogatni a srácaimat. Azzal kiléptem a szobából, s a szomszéd szobához sétáltam. Halk nevetést hallottam, ezért bekopogtam. Benyitottam a szobába, és négy kócos fejű fiúval találtam szembe magam.
- Jó reggelt! - nevetek.
Michael és Calum félálomban, hason feküdve elmormolnak valami köszönésfélét, míg Ashton mosolyogva köszönt. Luke.....Luke meg egy hirtelen mozdulattal felpattan ültéből, s derekamnál fogva felkap, majd ráesünk az ágyra. Egy apró nyöszörgés hagyja el a számat, amikor rám esik ez a hülye gyerek. Fejét nyakamba hajtja, borostája csiklandozza a bőröm, majd orrát nyakamnak nyomja,aztán érzem fogait ahogy enyhén megharapja a vékony bőrt. Ezzel is csikizve (kínozva) engem.
- Lu... Luke! - kezdem csapkodni, nevetve. - Szállj le rólam! - kérem, már-már kínomban röhögve.
Eleget tesz kérésemnek, s miután kapok egy nagy cuppanós puszit az arcomra, felkel.
- Luke, már azt hittem megerőszakolod szegény lányt! - mormogja Cal, immár ülve.
- Akkor nekem kéne laposra vernem. - szólal meg Michael is, az Iphone-ját nyomkodva.
- Nem bántom én ezt a csajt.- karol át egyik kezével Luke.
- Ajánlom is! - néz rá komoly arccal Mickey.

- Most viszont, készülődjetek! - tapsolok kettőt, majd felállok, és magukra hagyom a fiúkat.
Segítek mamámnak megteríteni a reggelihez, ami ha jól látom sültszalonna lesz.
Néhány perc múlva a fiúk is kijönnek az isteni illatokra. Mindegyikük felöltözött, a megszokott fekete farmer, a rövidujjú felsőbe. Mint mindig, most is tökéletesen néztek ki.
Leültünk az asztalhoz, majd jó étvágyat kívánva, hozzá láttunk a reggelink elpusztításához....

.............

Reggeli után a fiúk gyorsan összeszedik a cuccaikat.
Épp az ágyról figyelem, ahogy Luke a (még mindig) szeretett pingvinjét gyömöszöli bele a táskájába. Nevetve nézem a szerencsétlenségét, majd hirtelen eszembe jut a pulcsija, amit tegnap adott, és elfelejtettem visszaadni. Felugrok az ágyról, és kirohanok a szobából, az enyémbe. Körülnézek, s megakad a szemem, a fotelban lévő, fekete pulcsin.
Gyorsan felkapom, majd visszaspurizok a fiúkhoz.
- Luke, itt a..... Pulcsid. - nyújtom oda neki. - Köszi - mosolygok rá, amikor megfordul, hogy elvegye.
- Oh....Nincs mit. - válaszolja, és csak simán rádobja a táskájára.
Mivel még nekem is el kell raknom néhány aprócska dolgot, ezért (megint) átrohanok a szobámba. Kihúzom a konektorból a telefontöltőm, majd összetekerve berakom az utazótáskámba, a fésűmmel együtt.
- Bo, indulnunk kéne, nem? - áll meg az ajtóban Michael.
- Megyek is! - veszem fel a táskámat, s kilépek a szobából. Felhúzom a Vans-emet, majd elbúcsúzva nagyszüleimtől, megyünk ki a kocsihoz. Bepakoljuk a csomagtartóba a táskákat, beszállunk az autóba, s elindulunk.

Viszonylag hamar odaérünk a vasútállomásra. Leparkolok, kivesszük a cuccokat, és bemegyünk az épületbe. Paul és Rebeca jön felénk mosolyogva.
- Sziasztok! - üdvözölnek minket.
- Ó, Bo, csak nem te is jössz a koncertre? - kérdi nevetve Paul.
- Ki nem hagynám! - nevetek én is. - De előtte, meg kéne vennem a vonatjegyem. - keresem elő a pénztárcám. Odasétálok a pulthoz, ahol egy negyvenes éveiben járó nő ült.
- Jó reggelt! - köszön kedvesen.
- Jó reggelt! - viszonzom. - Budapest, Keleti pályaudvarig kérnék egy return jegyet.
- Rendben - bólint, majd egy-két perc múlva átadja a jegyem, én meg kifizetem.
- Köszönöm! Viszlát - mondom mosolyogva, azzal visszasétálok a többiekhez.
- Bo, majd ott csápolsz az első sorban? - kérdi nevetve Ashton.
- Hát persze! - huzogatom a szemöldökömet.
A fiúk csak nevettek, majd tovább vártunk.

6:35
Már a vonaton ülünk. Én belül, az ablaknál, Luke a bal oldalamon, Michael velem szembe, Ashton és Calum pedig a másik oldalon. Négy percet késett a vonat, de nem baj.
Egyszer csak jött egy SMS-em. Megnyitottam, és elolvastam.

Evi: Majd hívj, ha a közelben vagytok már. xx.

Miután elolvastam, visszaírtam.

Bo: Oké, hamarosan látjuk egymást... xx.

Elővettem a fülhallgatómat, elindítottam az "Altató" nevű lejátszási listámat,és elindult a vonat. Mivel fáradt voltam még, Luke vállára hajtottam a fejem. Mosolyogva lenézett rám, majd hirtelen rákulcsolta ujjait az ölemben lévő kezemre, és lecsuktam szemeimet....

Hello minimanócskáim!
Jézusúristennemhiszemel *-*
1. Nagyon régen volt új rész, ezért is sorry! <3
2. Átléptük a 6000+ olvasót *-* OMG NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM, ÉS BOCSÁNAT A KÉSÉSÉRT!!! Itt az új rész :D
xxx. Bo.