Serious Dream

7. rész

- Úristen! Ez nagyon dögös! - mondja hüledezve Luke.
- Köszi? - köszönöm meg.
- Na, vedd vissza a ruháidat, és menjünk! - mondja, majd becsukja az ajtót. Gyorsan visszaveszem a ruháim, megfogom a cuccokat, és kimegyek a fülkéből.
- Mehetünk? - kérdezi Michael, odaérve hozzánk.
- Aha.
Odamegyünk a pénztárhoz, s a fiúk fizetnek először. Miután én is fizettem, kiindulunk a boltból.
- Nem vagytok éhesek? - kérdezem meg a fiúktól.
- Most hogy mondod! Éhen halok - gomdolkozik Calum.
- Pizza jó lesz? - kérdezem.
- Pizzaaaaa! - kiált fel Michael.
- Ezt igennek veszem - mondom röhögve - Akkor menjünk.

Felmegyünk a mozgólépcsőn, s a kajáldák felé vesszük az irányt.
- Sziasztok! Mit kértek? - kérdezi a pultos lány.
A fiúk elmondták hogy mit kérnek. Szegény lány nem értette.
- Jajj, bocsi - sietek a segítségére. - Egy ananászos, kettő sajtos, és egy sajtos-kukoricás lesz. - fordítottam le.
- Köszi- könnyebbül meg - Te mit kérsz?
- Egy sajtos-kukoricásat, köszi - adom le én is a rendelésemet. Szerencsére a pénztáros tudott már angolul, szóval a fiúk letudták rendezni a fizetést. Én kértem egy barackos Nestea-t, majd miután fizettem mentem a fiúkhoz.
- Jó választás! - mondja Luke, a pizzáinkra. Ugyan azt kértük. Haha...
- Pizzaaaa!!! - kiált fel most Ash.
Elkezdtük enni a pizzákat.
- Imádom a pizzát! - jólesően hümmögök. A fiúk csak bólogatva egyetértenek.
Miután mindegyikünk megette a saját pizzaszeletét, még ültünk egy kicsit.
- Ez finom volt. - sóhajtozik Mickey.
- Jujj fiúk! - csapok a homlokomra - Bemehetnénk a Deichmann-ba!
- Cipőt akarsz venni? - néz rám Cal.
- Neeem. -tiltakozok - Ott dolgozik az unokatesóm. És ma éppen dolgozik. Beakarok menni hozzá!
- Várj - néz rám Luke - Neked az unokatesód és az anyukád is a Deichmann-ba dolgozik?
- Aha - válaszolom mosolyogva.

Felálltunk, összeszedtük a cuccainkat, majd mentünk a Deichmann-hoz.

- Jó nap... Ó helló! - köszönt unokatesóm, Tündi.
- Szia! - rohanok oda hozzá, és megölelem.
- Hát te? - kiváncsiskodik.
- Eljöttem a fiúkkal vásárolgatni - mondom.
- Az jó... Mi van? Fiúk? Milyen fiúk? - kérdezi.
- Jah, hát ők - mutatok a fiúk irányába. - Fiúk, gyertek ide!
- Fiúk, ő itt az uncsim, Tündi. Tündi, te pedig ismered a fiúkat. - mondom nevetve.
- Úristen! Ez Luke Hemmings!? - néz rám tátott szájjal, és huzogatja a szemöldökét. Hát igen, tudja hogy Luke nem ronda. :D
- Mizu veletek? - érdeklődök.
- Jól meg vagyunk. És ti? - kérdezi.
- Szerinted? Semmi pénzért nem mennék most el a mamától! - mondom arra utalva, hogy a fiúk ott laknak.
- És várod már a koncertet?
- Nagyon! - válaszolom izgatottan.
Egy vásárló segítséget kér, s úgy döntök ideje menni.
- Na, viszont most megyünk, menjél csak dolgozni - mondom uncsimnak.
- Jól van. Majd beszélünk. Sziasztok! - egy-egy ölelés után elhagyjuk a boltot.

- Hány éves az uncsid? - kérdezi Ash.
- Idén 31. - válaszolom.
- Azta.
- Mehetünk haza? - kérdeztem a fiúktól.
- Szerintem igen. - válaszolja Cal.

Calum, Michael és Ash előttünk mentek. Én Luke-kal az oldalamon sétáltam. Valamit éreztem a kezem közelébe. Lenéztem, és megláttam Luke kezét. Egye fene. Azzal fogtam,s rákulcsoltam az ujjaimat az övéire.
Először meglepődött, majd elmosolyodott. Egészen a kocsiig így mentünk. Szerencsére a fiúk nem vették észre. Miután beültünk a kocsiba, elindultunk.

Mamámhoz visszaérve, lepakoltuk a szatyrokat, majd elment mindenki fürdeni. Most is én voltam az utolsó. Fürdés után elköszöntem a fiúktól, s a nagyszüleimtől, és elmentem aludni.

Halihó! Itt az új rész! Rövidebb lett, mint eddig szokott... Következő rész nem tudom mikor lesz. Lehet holnap strandra megyek. :) Majd meglátom... x. Bo.