Szikra (Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Kastély

Ana szemszöge

Öt rohadt nap kellett mire megtaláltuk a helyet és még négy mire feltudtuk térképezni.

- Nagyon óvatosnak kell lennünk.

- Tudom.

- Jól áll a barna.

Egy vállig érő, barna paróka volt rajtam. Daniel először azt akarta fessem be, de biztos nem. Erre vagyok csak büszke.

- Akkor? - kérdeztem inkább.

- Ha ki jött Jade akkor bemész.

Susan anyját láttuk sokszor és egyszer Hugo-t, aki Paul apja volt. Attól még lehet, hogy a mi szüleink közül is itt van valaki.

Susan és Paul nagyon mérges volt. Nem tudták hova jöttünk, de azt igen, hogy miért. HA hazajutunk kapni fogunk.

Amint megtaláltuk Jadet, ide kezdtünk járni és sokszor sétáltunk körbe a helyet.

Most az utcán vártuk, hogy kijöjjöm, ami meg is történt.

- Csak szétnézel, ha találsz valamit azt kihozod. Jelzek, ha gond van.

Én megyek be, ő lesz az őrszem. Nem tudtuk hányan vannak bent és kik, így óvatosnak kellett lennem. Kezd sötétedni, ami nekünk előny.

Lassan indultunk az épület felé. A drezdai kastély. Gyönyörű volt és beléphetett bárki, de nem mindenhova. Azon az ajtón mentünk be, ahol mindig ő is.

Egy kis folyosó vezetett el minket. Jobbra indultunk. Csodálatos hely lenne, ha más miatt vagyunk itt. Akkor volt gond, amikor találkoztunk valakivel. Mindketten tudtuk ki a férfi. Egy HYDRA őr volt, fontosabb emberek közelében láttuk régen.

- Mit keresnek itt? Ide nem lehet bejönni.

Szabadkozni kezdtünk majd, amikor elég közel állt, Daniel leütötte

- Úgy látom jót tettek neked az edzések.

- Mindig is kemény gyerek voltam.

Félre húztuk, hogy ne lássa más meg. Amikor tovább mentünk az egyik saroknál láttuk, hogy két őr áll egy ajtó előtt.

- Oda fogsz bemenni - mondta nekem.

Bólintottam és elindultunk nyugodtan feléjük.

- Elnézést. Eltévedtünk. Tudnak segíteni? - kérdeztem németül.

A két férfi felénk indult. Enyém volt az egyik, a másik az övé. Ők már nehezebbek voltak. Megérezte a hátam a régi várak falait.

- Menj! - mondta Daniel.

Egy másik folyosóra jutottam. Csak egy ajtó volt szemben, így arra indultam meg. Számítottam rá, hogy itt is lesz valaki. Két férfi, akik egyszerre támadtak rám. Ügyes voltam, sok mindent tanítottak nekem, de azért kijöttem kicsit a formából. Idő kellett mire végre eldőltek a földön. Éreztem, hogy milyen erő van bennük.

Egy nagy szobában voltam. Szinte királyi lakosztály ez.

Az íróasztalhoz mentem. Érdekes dolgok. Levelezések, pár terv. A laptopot nem tudtam feltörni, így kivettem a minire hajtogatott táskám a zsebemből és beletette mindent. Kinyitottam a fiókokat, amelyiken zár volt ahhoz több idő kellett, de innen is meg van minden.

Arra néztem fel, hogy kinyílik az ajtó és Jade sétál be. Ő is megdöbbent, én is. Hol a fenében van Daniel!? Neki kellett volna jelezni.

- Ana?