A sport világában gyakran előfordul, hogy kettő csapat annyira jóban lesz, hogy utána egy szép és mélységes barátságot képesek kialakítani. És az élet megadta nekünk azt a szépséget, hogy mi is megtapasztalhassuk ezt az egészet. Évek óta már, ismét tartjuk a kapcsolatot azzal a tokiói iskolával, amiben még az idősebb edzőink játszottak. Olyan barátságok szövődtek, melyek rövid idő alatt teljesen elmélyültek. És nem csak barátságok...
Az élet mindig ad nekünk szerelmet és szeretetet, csak éppen a megfelelő embernél kell észrevennük. Olyan hirtelen tör be az elménkbe, hogy igazából nem is realizáljuk, egyszerűen csak megszeretjük azt az illetőt, aki utána a mindennapi gondolatainkká szövi ki magát. Folyton azon gondolkodunk, hogy vajon mi lehet vele, mit csinál vagy éppen mosolyog-e. Mosolyog-e azzal a szép mosolyával és kedves nevetésével, amivel minket is jobb kedvre tud deríteni. Még ha apró dolgok is, igazán fontossá tudnak válni. Értékelnünk kell az élet legapróbb pillanatait is, ugyanis ezek azok a kisebb momentumok ebben az életben, amik igazán boldoggá tudnak minket tenni és elérni, hogy azt a kellemesen bizsergető melegséget érezhessük. Habár csak év kezdete óta vagyok benne ebben a fajta boldogságban, amit a menedzseri pozícióm ad nekem, már most tudom, hogy ez életem egyik legszebb időszaka. Olyan embereket ismertem meg, akik hamar fontossá váltak számomra és rengeteg élményt és tapasztalatot is szereztem általuk. És megjelent Ő is. Az a fiú, aki valóban elérte, hogy a saját komfortzónámból kiszabaduljak és őszintén és boldogan nevethessek. Ugyanis, ha velük voltam, akkor nem tudtam nem nevetni. Éreztem folyamatosan azt a mérhetetlenül nagy boldogságot és melegséget miattuk. A szívem megtelt melegséggel, örömmel és hatalmas szeretettel, mindezt Miattuk. A saját csapatom és egy másik miatt. És ez csak kettő csapat azok közül, akik minden évben elmennek, hogy egy egy hetes edzőtáborban élvezhessék ki az élet adta lehetőségeket. Most, hogy én is menedzser lehetek, én is végre elmehetek az első edzőtáboromba, ahol ott lesznek ők is. És ott lesz ő is, akivel a történetünk igazi prológusa csak abban a tokiói edzőtáborban fog elkezdődni.
😸😸😸
Sziasztok, sziasztok!!!💗💗
Elkezdődött hónap szerint hivatalosan is a nyár és június lett!! Ha pedig nyár, akkor edzőtáboros könyv. Ezzel a nyári táboros kis könyvvel hivatalosan is elindítjuk a nyarat💗
Ezt a könyvet pár hónapja már feltettem, de akkor nem volt időm írni, most azonban van. :-)
Annyi szeretetet, nevetést és boldogságot tervezek ebbe a könyvbe és határozottan ki tudom jelenteni így az elején, hogy ez egy boldog edzőtáboros könyv lesz, ahol a srácok együtt lesznek mindig és nagyon sokat nevetnek.
Előre megírtam elég sok részt, szóval majd pár nap különbséggel kipakolgatom őket, a többit pedig írom majd közben. Illetve emellett egy másik edzőtáboros könyv is íródik, de az meglepetés még, hogy kivel.👀
Illetve: tegnap megnéztem a moziban a Haikyuu filmet és egyszerűen varázslatos volt...A grafika, a kameramozgás, a szereplők, egyszeren minden, annyira jó volt. Egy pillanatra se tudtam levenni a szememet a mozivászonról és annyira hálás vagyok az égieknek, hogy moziban láthattam a kedvenc animám filmjét, ahol a kedvenc karaktereim meccseztek. Sokat jelent nekem a Nekoma és Kurooék is, így eléggé el is érzékenyültem a filmen. Nagyon, de nagyon szeretem őket.
Kellemes olvasást, kitartás a suli utolsó heteihez és remélem minden rendben van veletek!💗💗
YOU ARE READING
Refrain Boy |Lev × Reader - Befejezett|
Fanfiction...együtt, az elsuhanó széllel, nem vagyunk képesek mindent a kezünkbe venni... ...egy barátság, mely két csapattal kezdődött. Egy nyári szünet, melyet sose feledsz. Egy edzőtábor, melyben közelebb kerültök egymáshoz. És egy fiú, aki a legfontosabb...
