Refrain Boy |Lev × Reader - Befejezett|

nine

A délután folyamára 38 fok lett, ami azt jelentette, hogy eszünk ágában se volt kimozdulni a szállásról. Fürdés után pihentünk kicsit, majd elmentünk a délutáni edzésre. Nagyon meleg volt a tornateremben, és Tobio le is ült kicsit, ugyanis szédülni kezdett. Nem győztük a vizet hozni Hitokaval és Takeda-senseiel. Közben a többi csapatra is figyeltem, hogy náluk is rendben vannak-e a többiek. Hirtelen jött ez a meleg, bár várható volt, ugyanis mondták is az időjárásban. Edzésen megbeszéltük, hogy utána majd abban az egy órában, míg nem lesz vacsora, felmegyünk az egyik társalgóba és játszunk valamilyen társast. Az edzés folyamán beszélgettem Kaoriékkal és még azt is furcsa volt látni, hogy Bokutot teljesen leszívta a nap és egyáltalán nem pörög. A barátnője emiatt próbálta feléleszteni, de igazából nem járt túl sok sikerrel. A többiek összességében megvoltak, bár látszott azért rajtuk, hogy túl meleg van és örülnének, ha kicsit is lejjebb menne a hőmérséklet. Én erősen elgondolkodtam azon is, hogy sportmelltartóban leszek, azonban féltem, hogy az nem lenne helyénvaló az öltözködési szabályok miatt, így inkább felkötöttem a pólómat alul. Az edzés végeztével mindenki elment a szobába kicsit felfrissülni hideg vízzel is és meg is beszéltük azzal a pár emberrel, akivel játszani akarunk, hogy az első emeleti társalgóba menjünk játszani. Konoha felajánlotta, hogy játszhatnánk a PS4-en, amit hozott, a társalgói tévén, azonban arra most nem lett volna időnk, viszont mondtuk neki, hogy majd valamikor azzal is játszhatnánk. Konkrétan nem találtuk ki, hogy mit szeretnénk játszani, de volt pár játék fent a társalgóban, így majd választunk valamit, illetve párunknál volt kártyajáték is.

  - Mindened megvan? - néztem az unokahúgomra, aki mögöttem állt. A kezemben a telefonomat és egy hideg vizet fogtam.

  - Igen! - biccentett nagyot és felnézett rám - Nem gondoltam volna, hogy ennyire fárasztó lesz majd a meleg miatt a tábor.

  - Ez ilyen sajnos - sóhajtottam fel mosolyogva, majd kiléptem a szobából és bezártam Hitoka után - Hinataék előre mentek?

  - Igen - bólintott a szőke hajú lány.

Mivel nem vártunk senkit, ezért lementünk lépcsőn az elsőre, majd ahogy leértünk, benyitottunk az első emeleti társalgóba. Az első emeleten egyébként a Johzenji volt és eléggé hangoskodtak.

  - Jajj, de jó idő van itt - rökönyödtem meg, ahogy a társalgóba léptem.

A kanapékon Kuroo, Bokuto, Bokuto barátnője, Hinata, Noya, Lev, Konoha, Kenma, Tanaka, Tsukishima, Tobio és Sachie volt, aki Tobio mellett ült.

  - Oh, Sachie! - mosolyodtam el és azonnal a lányhoz siettem - Tökre jó, hogy te is eljöttél!

  - Tobio megkérdezte, hogy jönnék-e Tooruék pedig mást csinálnak, így jöttem. Igazából remélem, hogy tényleg nem zavarok - nézett körbe zavartan.

  - Minél többen vagyunk, annál jobb - mosolyodott el kedvesen Kuroo - Na, mit akartok játszani? - kérdezte és belenyalt a tölcséres fagyijába.

  - Abból ugye szándékozol adni? - bökött Bokuto a fagyira.

  - Ne az egészet - nyújtotta Kuroo Bokuto felé az epres fagyit, mire Bokuto kiharapott belőle egy nagyobb darabot - Hé, mondom ne az egészet! - rántotta vissza a fagyit Kuroo.

  - Bocs - nevette el magát Bokuto.

  - Valami olyat játsszunk, amiben annyira nem kell magunkat megerőltetni - javasolta Konoha - Olyan meleg van, mindjárt elolvadok.

  - Szióka - sétáltam Levhez, majd leültem a fotel szélére, amiben ült. A hajába vezettem az ujjaimat és cirógatni kezdtem a tincseit - Nem zavar?