"Add ide azt a lapot! Lefordítom."
"De, te nem tudsz tündéül!"
"Hülyéskedsz velem?"
Madison Wright meg fog bukni fizikából. Ezen nincs mit szépíteni. A nyári szünetet már biztos, hogy az iskolában kell majd töltenie, hogy átmehessen az osztályozó vi...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
𝐋𝐎𝐆𝐀𝐍
- Sosem találod ki, hogy mit tudtam meg! - kiált fel izgatottan Oscar miközben úgy lecsapja elém az ebédlőben a tálcáját az asztalhoz, hogy a levese fele majdnem az ingemen landol.
- Nem, de van egy érzésem, hogy mindjárt megtudom - fordulok felé kíváncsian, gondosan magam mellé téve az Aranypintyet, nehogy megszenvedje szegény könyv a legjobb barátom örömét. Oscar háromszor rácsap az asztalra és annyira a széke szélére mászik izgalmában, hogy a térdünk összeér az asztal alatt.
- A kibaszott Obi-Wan Kenobi, itt lesz pénteken a Disneylandben! - a hangja suttogásból indul a mondat végére azonban egészen magas lesz, mint a macskanyávogás. De a szavaitól mindezek ellenére is leesik az állam és biztos vagyok benne, hogy a meglepődött képemen a szemöldököm nem is látszik a hajamtól, amilyen magasra húzom. - El kell mennünk! Alá kell íratnom vele BB8-et!
Az arcom azonnal felragyog és bólintok. Muszáj! Ewan McGregor egy kihagyhatatlan kulcsfigurája volt a gyerekkoromnak. Oscarral és Liammel egészen tavalyig Obi-Wan Kenobi, Luke és Anakin Skywalker voltunk minden egyes halloweenkor, amikor csokit gyűjtöttünk. Más gyerekek váltogatták a hiperfixációikat. Egyszer a szuperhősök, máskor a Harry Potter szereplői, megint másik alkalommal Stranger Things szerű, szellemíró ruhában mentek házalni. Mi soha. Nekünk szinte pelenkás korunk óta csak a Star Wars létezett halloween ünnepén. Nyári munkát is csak azért vállaltunk - azon felül, hogy kifizessük a benzint a kocsiba -, hogy megvegyük az eredeti kardok replikáját és bele külöböző színű műanyag csöveket a fénykard párbajainkhoz.
- Komolyan? - kérdezem döbbenten, mire Oscar azonnal bólint párat és előkapja a telefonját a zsebéből, hogy megmutathassa nekem Liam üzenetét az eseményről, amit a közös csoportunkba küldött, de nem néztem meg. Kikapom a kezéből a telefont a szám pedig elnyílik miközben elolvasom a cikket. - Beszarás!
- Interjúja lesz a Kenobi sorozat új évada miatt és...
Oscar hangja szinte teljesen elfolyik a fülemben, amikor felpillantva az ajtóra észreveszem az ebédlőbe sereglő pompom lányokat. A hajukban még mindig az a fehér szalag, ami majdnem nagyobb, mint a fejük tetejére tornyozott lófarok, rajtuk fehér cipő és még mindig az edzős ruhájukban feszítenek, a mellkasukon hatalmas skorpiók felirattal és magával az állattal kékben. Madison és Chrissy zárják a sort, valamin nevetnek és sugdolóznak és mintha csak végszóra tennék elhallgatnak, amikor a tekintetünk összetalálkozik. Madison rám néz, aztán megrázza a fejét és elfordul miközben elneveti magát valamin, amiről még az étkezőbe jövet beszélt Chrissyvel. Az említett, szőke lány viszont, az edzéstől még kicsit mindig pirulva megáll az ajtóban, hogy hosszan rám nézzen és elmosolyodjon, aztán, amikor a pillantásunk összetalálkozik azonnal elfordul, meg sem hagyva a lehetőséget, hogy esetleg reagáljak a tettére.
A gyomrom azonnal a bokámig süllyed. Madison beszélt Chrissyvel arról, amit tegnap elárultam neki? Mi van, ha igen? Mi van, ha Chrissy tudja, hogy tetszik nekem és azért nevetett össze Madisonnal, mert elmondta neki? Nem feltételeznék róla ilyesmit normális esetben, de a lelkemben bugyogó, gyomromat maró aggodalom és szorongás mindenféle gondolatot elültet a fejemben. Lehet, már az egész pompom csapat rajtam nevet? Lehet iskolát kellene váltanom, talán el kellene tűnnöm Fort Lauderdaleből... Floridából... inkább az Egyesült Államokból és kokain báróként új életet kellene kezdenem valahol Chile környékén. Az talán elég messze van, ahhoz, hogy ott ne idegeskedjek ilyeneken. Vagy jobb lenne Középföldére költözni és bekuckózni egy hobbit lyukba, hátha ott elfelejthetném, hogy valaha szóba álltam Madison Wrighttal.
