Szavak nélkül [Taegi]

9. fejezet (18+)

-Yoongi szemszöge-

A film még mindig tartott, és én annyira bele voltam merülve, hogy elfelejtettem, mi is volt a tervünk ma este a mellettem ülővel. Tae ezt úgy látszik nem felejtette el, így kezét végigvezette mellkasomtól egészen az ágyékomig, ahol rámarkolt, én pedig egy halk nyögést eresztettem el. Tae erre bátran folytatta...

A póló már rég nem volt rajtunk, és a szobám sötétje ellenére minden mozdulatot láttam az éjjeli lámpa fényében. Taehyung ajkai már a mellbimbómat kényeztették, ami apró sóhajokat és nyögéseket váltott ki belőlem. Ahogy a mellkasomon és a nyakamon hagyott szívás foltok egyre csak szaporodtak, úgy éreztem magam, mint egy festett dalmata. Hirtelen éreztem, hogy ajkai az enyémre tapadnak, miközben kezével kigombolta a nadrágom és lehúzta rólam. Csak az alsó volt rajtam, amit Taehyung gyorsan eltávolított, így a hosszom szinte zászlóként állt, amikor ránézett. Az éjjeli lámpa fényében az arca elmosolyodott, és érzékeltem a vágyat, ami az arcán tükröződött. Rámarkolt a hosszomra, és kezével lassan, de határozottan kezdett mozogni. Eközben újra a nyakamat kezdte szívni, ami különösen érzékeny pontom volt. Tudta, hogy ezzel a mozdulattal teljesen el tud foglalni, és jól tudta, hogy ez elég ahhoz, hogy hangosan nyögjek, amikor próbálok csendben maradni. A kezei egyre gyorsabban dolgoztak, és már éreztem, hogy közel vagyok az orgazmushoz, amikor hirtelen leállt. Egy szinte fájdalmas nyögés hagyta el a számat, hiszen nem engedett elélvezni, amitől egyre feszültebb lettem.  Taehyung elmosolyodott, és láttam, hogy még csak most kezd belemelegedni. A szemei tűzben égtek, és a következő pillanatban újabb határozott mozdulatot tett, ami egy újabb határt jelentett számomra. Éreztem, hogy a feszültség és az izgalom egyre inkább fokozódik, ahogy Taehyung továbbra is játszadozott velem. Az újjai, elkezdtek egyre gyorsabban mozogni, már nem voltak finomak. Az intenzitás csak fokozódott, és ahogy közelítettem az orgazmushoz, az érzés egyre erősebb lett. Az orgazmus hullámai már megközelítettek, amikor Taehyung hirtelen megállt. A szívem vadul vert, és az izgalom szinte elviselhetetlenné vált.
- Most már megengedem, hogy el élvezz.- mondta Taehyung, és én éreztem, ahogy az ujjaival gyorsít, aminek következtében végül elértem az orgazmust. A gyönyör hullámai végigáramlottak rajtam, és hangosan felnyögtem, miközben Taehyung továbbra is intenzíven mozgott. Az orgazmus után Taehyung nem hagyott pihenni, sőt, továbbra is fokozta a szenvedélyt. Éreztem, hogy belém hatol és gyorsan mozogni kezd. Egy második orgazmus felé tartottam. Az éjszaka teljesen felemésztett, ahogy Taehyung a feszültség és a gyönyör határvonalán egyre mélyebb élvezetet hozott nekem.
- Érzem, hogy még többre vágysz.- suttogta, miközben újra elértem a csúcsot. Az érzések egyszerre voltak fájdalmasan édesek és hihetetlenül izgatóak. Ekkor fordított a helyzeten, így lovagló pózban ültem szerelmemen. Szinte teljesen felnyársalt, ami egy nyögést csalt ki belőlem. Ennyit arról, hogy csendben csináljuk. Szó nélkül mozgatni kezdtem a csípőm, amiben párom segített a kezével, majd a harmadik orgazmusom is elérkezett, amikor már teljesen kimerültem. Taehyung lassan és gyengéden kihúzódott belőlem.
- Csodálatos voltál. - mondta, ahogy mellé feküdte, és én, bár teljesen kimerült voltam, mégis éreztem, hogy minden pillanatban közelebb kerülünk egymáshoz. Az éjszaka emlékei még sokáig velem maradnak, és a szenvedély, amit Taehyung nyújtott, örökre nyomot hagy bennem.

Másnap reggelre fáradtan ébredtem, és Tae sem volt másképp. Mintha másnaposak lennénk. A popsimon rettentően fájt, de nem csodálkozom, hiszen egy éjszaka alatt három orgazmust éltem meg. Ilyenben még sosem volt részem, különösen úgy, hogy én nekem ez az első szeretkezésem. Ehhez hozzá tudnék szokni. Taehyung mellettem ébredezni kezdett, majd néhány pislogás után rám emelte gyönyörű szemeit.
- Hogy aludtál? - kérdezte, mire elővettem a telefonom és írni kezdtem.
- Jól. És te? - írtam le.
- Rosszul. Úgy érzem magam, mint egy élőhalott - nevetett fel reggeli mély hangján. Azta, ez kurvára izgató. Jól van, Yoongi, nyugi. A popsid nem bírná.
- Menjünk le reggelizni, hiszen elmúlt 9 óra. Anya ilyenkor már rég készen van a reggelivel. - ajánlottam, mire bólintott. Miután felöltöztünk és emberi kinézetet varázsoltunk magunknak, lementünk reggelizni. Ahogy leértünk, anyám és a bátyám fáradt arccal néztek ránk.
- Jó reggelt... - morogta a bátyám a kávéját kavargatva.
- Nektek is! - szólalt meg Tae kissé félve.
- Jó volt az este? - Na, erre számítottam, hiszen nem voltunk halkak, az biztos.
- Öm... nos... - kezdett volna magyarázkodni Tae, de anyám kimentette.
- Hagyd őket, Geumjae! Még fiatalok! Nehogy itt add az ártatlant, hogy te nem csináltál ilyet a feleségeddel, mikor még fiatalabbak voltatok. - húzta össze szemeit anya, mire a bátyám elhúzta a száját. Anyának tehát igaza volt.
- Bocs fiúk. De azért legközelebb tényleg halkabban, jó? - mindketten bólintottunk.
- Üljetek le reggelizni, fiúk! - intett anyám, mire mint a szófogadó gyerekek leültünk enni.

Délután a bátyámmal töltöttem az időt, míg Taehyung ott maradt anyával, és mindenféle dolgokról beszélgettek. A tengerparton sétálva elkapott a deja vu. Gyerekként mindig itt sétáltunk. Ez az egyik kedvenc helyünk Geumjae-val.
- Emlékszel, amikor apával itt építettünk homokvárat? - emlékezett vissza, miközben a már kész homokvárakat nézte, amiket a gyerekek építettek itt nemrég. Most viszont üres a part és a tenger is. Bólintottam. Apa is sokszor jött velünk, és akkor rengeteg mindent csináltunk itt.
- Yoongi-ah... - állt elém a bátyám, majd a vállaimra fogott. - Ha egyszer megszólalsz... ígérd meg nekem, hogy szólsz nekem. - Letekintett rám könnyes szemekkel. - Megígéred? - kérdezte. Bólintottam. Bátyám erre elmosolyodott és elengedett. Tovább sétálgattunk és emlékeztünk vissza a régi időkre. Szemeimbe könnyek gyűltek, ahogyan az emlékek sokasága rám zúdult. Hogy lehet velem ilyen kedves a bátyám? Ha tudná, hogy én vagyok apám gyilkosa, biztosan nem lenne velem ilyen. Ő és anya kitagadnának a családból... Letöröltem könnyeim, hogy Geumjae ne lássa, majd hazamentünk.

-Pár nappal később-

Miután visszamentünk Szöulba, egyből rengeteg munka várt ránk. Megírtam az új dalt a csapatnak, így ők nekiállhattak táncolni és gyakorolni. Viszont valami megváltozott. Jungkook és Jimin között valami nem stimmelt, mióta visszajöttünk a pihenésből. Valami történt volna velük Európában? Nagyon feltűnően kerülik egymást. Csak nem szakítottak? Meg kéne kérdeznem Jimint, míg Tae majd megkérdezi Jungkookot. Egyből a próbaterembe mentem, ahol a fiúk vannak, majd oda berontva megfogtam Jimin karját és kihúztam onnan, hogy megtudjam, mi áll a háttérben. Éppen szünetük van, szóval most ez kapóra jött. Elővettem a telefonom és írni kezdtem neki.
- Valami baj van közted és Jungkook között? - írtam le, amit elolvasott.
- Már miért lenne? - húzta fel egyik szemöldökét. Na, ne nézz már hülyének.
- Mert elég feltűnően kerülitek egymást! És ne mondd, hogy nem igaz, mert látom! Vak még nem vagyok.
- Ahogyan néma sem vagy, csak sajnáltatod magad mindenkivel, és még Taehyungot is befűzted, mikor először téged szerettelek! Borzasztó ember lett belőled, tudod? - köpte felém a fájdalmas szavakat, mire lehajtottam a fejem. Igaza van... egy borzalmas ember vagyok. Egy senki. Miért is kéne élnem? Talán azért, hogy még több fájdalmat elviseljek? Jimin kicsit sem bánta meg szavait, így kikerülve engem visszament a próbaterembe. Könnyeim megeredtek, hiszen annyira rosszul érintettek szavai. Talán véget kéne vetnem az életemnek? Akkor nincs több fájdalom, és biztosan senki sem jön rá, hogy én ütöttem el az apámat. Sírva kezdtem futni a cég tetejére, miközben minden velem szemben jövőt majdnem fellöktem, de ez kicsit sem érdekelt. Amint felértem a tetőre, kiálltam a szélére, majd lenéztem. Jó, ez kurva magas, de menni fog. Éltem már át rosszabbat is. Gyors és könnyű halál. Felemeltem a fejem az égre, majd becsuktam a szemem. A családomra gondoltam... anyára és Geumjae-ra. Aztán Namjoonra, Jinre, Hobira, Jiminre, Jungkookra és Taere... Az utolsó ember Tae, akit mindenkinél jobban szeretek... Újra lenéztem, és nagy levegőt vettem. Menni fog. Csak egy lépés. Három... kettő... egy... És leugrottam...

Itt is a keddi Taegi fejezet ami elmaradt!🥰