Epilógus harmadik része

47 10 0
                                    

Harry hangosan tüsszentett, amitől Lottie felvonta a szemöldökét. Hátra billentette a felsőtestét, hogy a konyhában álló helyéről átnézzen a nappaliba.

- Most komolyan, Harry, mit csináltál, hogy ilyen csúnyán megfáztál? - kérdezte, miközben feldíszítette a tortát, amit Harry reggel sütött.

- Fogalmam sincs - motyogta Harry. Egyik lábával azonban Louis sípcsontjába rúgott.

Louis vigyorogva nézett rá, és ártatlanul megvonta a vállát. Harry kidugta a nyelvét. Amit cserébe kapott, az egy kacsintás volt, és Harry nyögve visszaesett a hátára - Hozzak még egy kis teát? - kérdezte Louis, miközben felállt a karosszékből, amelyben összegömbölyödött - Esetleg valami ennivalót?

Harry felé fordította a fejét, és Louisnak el kellett ismernie, hogy sápadtnak tűnt - Egy ölelést?

Louis mosolyogva odahajolt, hogy megérintse Harry arcát - Előbb hozok neked egy kis teát.

Harry bólintott, és megcsókolta Louis tenyerét - Köszi, bébi.

- Rossz a helyzet? - kérdezte Lottie, amikor Louis belépett a konyhába - Szokatlanul csendes.

Louis hümmögött, miközben megtöltötte a vízforralót - Gondolom, tényleg elkapott valamit.

- Karácsonykor - mondta Lottie, és visszatette a süteményt a hűtőbe - Milyen kár.

- Az - értett egyet Louis.

Nem tudta megállni, hogy ne legyen bűntudata emiatt. Az ő hibája volt, hogy Harry megfázott. Ő volt az oka annak, hogy Harry alig valamit viselve kiment a hideg decemberi esőbe. Nem csoda, hogy megbetegedett.

Lottie elhagyta a konyhát, hogy megnézze, mi van a gyerekekkel odafent, Louis pedig átvitte a fazekat a nappaliba, és letette az asztalra. Megtöltött két csészét, és hagyta, hogy egy darabig hűljenek.

- Sajnálom, kicsim - motyogta Louis, amikor Harry mellé ült a kanapéra - Az én hibám, hogy rosszul érzed magad.

Harry Louis ölelésébe bújt - Soha nem vagyok rosszul, ha veled vagyok.

Louis elmosolyodott, és megcsókolta Harry feje búbját. Halkabbra vette a tévé hangerejét - A bedugult orrod másról árulkodik.

- Ne kommentáld - motyogta Harry - Eléggé undorító. Tönkreteszem a születésnapodat.

Louis az egyik ujját Harry álla alá tette, és épp megfelelő szögben fordította az arcát, hogy egy csókot nyomjon Harry ajkára. Louis ajkai alatt forróak voltak, és azon tűnődött, hogy Harry vajon belázasodott-e - Ne mondd ezt. Mindenem megvan, amire szükségem van.

Harry összepréselte az ajkait, de továbbra is Louisra nézett, a szemöldöke közé vésett kis fintorral - Még te is megbetegszel tőlem.

- Hát, tudod, milyen ez. - Louis gyengéden végigsimította ujjaival Harry haját - Betegségben és egészségben.

Harry arckifejezése megváltozott, és az ajkába harapott, az arca némi színt kapott. Visszatámasztotta a fejét Louis mellkasára, és egy nemtörődöm hangot adott ki.

Louis az ajkába harapott, és tovább vakargatta Harry fejbőrét, próbálta nem hagyni, hogy Harry észrevegye, mennyire nyugtalanítja a dolog. Remélte, hogy Harry nem vette észre, hogy Louis szívverése felgyorsult.

Így a házasságról beszélni talán még egy kicsit korai volt. Louis elgondolkodott ezen egy kicsit. Már két éve együtt voltak, és számára nem volt kétséges, hogy ő és Harry örökké együtt lesznek.

For As Long As I Can Remember (It's Been December) - L.S. Magyar fordításWhere stories live. Discover now