Ezt a részt hyunlixthebest12 kérte!
Remélem tetszeni fog!💋
______________________________________Jeongin szemszöge:
Jellenleg az új iskolámba tartok.
Kicsit ízgulok mert most vagyok kilencedikes és most minden új nekem.
Az iskolába be érve a sok diák össze-vissza rohangált.
Volt pár fiú aki csak a falnál álltak és a lányokat nézzték és néha össze sugtak.
Természetesen engem is végig nézztek.
Nagy nehezen meg találtam az ösztályam és le ülltem egy üres asztalhoz az ablak mellé.
Telefonom elövettem majd el kezdtem olvasni rajta mert nem volt jobb dolgom.El telhetett kb 10 perc és valaki hozzám szolt melölem.
-Szia, le ülhetek melléd?- hallotam meg a hangott és oda is nézztem.
Egy aranyos arcú fiú volt az.
-Persze!- mondtam egy mosollyal.
-Kim Seungmin vagyok!- mondta kezét nyujtva.
-Én Yang Jeongin!- mondtam majd kezét el fogadtam.
-Látom olvassol akkor hagylak majd órám ugyis meg ismerkedünk.- mondta egy mosollyal majd ő is telefonjára szegezte a tekintetétt.Volt 1 osztályfönöki majd az évnyító ami nem volt szerencsére hosszú egy dolog.
Seungminnal egész jól el voltam egész nap.
Ahoz képest nem volt rossz a napom és ennek örültem is.~Time skip~
~2-3 hónap múlva~Lassan teljesen be illeszkedtem az osztályba és Seungminnal meg találtuk azokat a témákat amit mind a ketten szeretünk ami nem kevés.
Van egypár felsöbb éves akik még meg bámulnak minket de nem nagyon zavarnak már mint ezelött.
De van egy fiú aki igen is sokszor szugerál amikor kint van a folyoson és elmegyek melette.Egy nap Seungmim le betegedett ezért egyedül koszálodtam az iskolába mikor is egy sarkon neki mentem valakinek.
Meg ijedtem ahogy ő is de mikor rá nézztem vettem észre, hogy ő az aki szokott engem lesni.
-Bocsánat!- mondtam majd meg hajoltam és mentem volna el de a kezemnél fogva húzott vissza és derekamnál fogva húzott közelebb.
-Mi a neved cica?- kérdezzte de a becézésre azzonal el pirosodtam.
-Y-Yang Jeongin!- mondtam.
-Engem Hwang Hyunjinnak hívnak!- mondta és derekam egyre jobban szoritotta ezzel még jobban magához húzva.-El kérhetem az instád?- kérdezzte majd csak bolintottam.
Majd telefonját az arcomba nyomta.
Én gyorsan be írtam a nevem.
Majd vissza adtam neki a telefonját.
-Köszi!- mondta el mosolyodva.
El eresztett majd el köszönt és el indult abba az írányba ahova tartott.
Én csak áltam és probáltam realizálni ami történt.Szinte tiszta vörös fejjel ülltem be az utsó órámra.
Majd kb az óra utolsó 15 percében a telefonom kijelzöjén néhány insta értesítés volt.
Hyunjin ahogy látom be követett és szinte az összes képem be kedvelte.
Vissza követtem majd ennyivel le tudva tettem el a telefonom és óra végéig nem vettem elő.Mikor vége lett a tanításnak szinte rohantam haza mert már nagyon éhes voltam.
A kapu közelében voltam mikor egy ismerös arcal találtam magam szembe azaz Hyunjinnal.
-Szia, cica. Nem válaszoltál az üzzeneteimre.- mondta.
-Szia, bocsi nem láttam.- mondtam.
-Haza kisérhetlek?- kérdezzte.
-De szerintem nem lakunk közel egymáshoz.
-De csak egy utca választ el egymástol!- mondta mosolyogva.
-Oh hát akkor persze!- mondtam majd meg is indultunk.Itt esettle, hogy ez az ember kukolt engem de nem kicsit.
-Váárjunk te követtél?- akadtam ki egy kicsit.
-Egy kicsit csak.- mondta.
Ezen kivül nagyon nem beszéltünk csak egymás mellet sétáltunk.Amikor a tömbház elött álltunk már el köszöntünk majd én be is mentem.
Fel mentem a lákásomba és csináltam magamnak ennivalot mivel a szülleim még dolgozznak és nem volt mit enni.
Miközben ettem a telefonom nyomkodtam és meg nézztem mit írt Hyunjin.
Válaszolgattam neki amire még tudtam majd egy videot kezdtem nézzni.
Természetesen Hyunjin közben vissza írt de nem nézztem meg.
YOU ARE READING
Stray Kids oneshots
Romance-helyesírási hibák előfordulhatnak -káromkodás lehetséges -lehet ship-et kérni/ajánlani -a történetek, cselekmények nem egyeznek meg a valósággal!