Ismeretlen Ismerős(Sz.D.ff.)

21.fejezet

Dominik boldogan indult el az újságíróktól, hiszen megnyerték a meccset ami annyit jelentett, hogy veretlenül kijutott a válogatott az ebre. Ez hatalmas megtiszteltetés volt számára, hiszen eddig ilyen sosem történt a csapattal. Boldogan és büszkén válaszolt minden kérdésre, amit feltettek neki. Már épp indulni akart hogy megkeresse Gemmáékat, amikor valaki a nevén szólította közvetlen a háta mögött. Szinte el sem hitte kit látott, egészen addig amíg újra nem hallotta meg a nevét az illető szájából.
-Zsófi?
-Szia Dominik. -a férfi tátott szájjal nézte az előtte lévő nőt, akit évek óta nem látott. Már nem egy kislány állt előtte akivel gyerekkorában játszott, hanem egy gyönyörű felnőt nő.
-Zsófi, szinte fel sem ismertelek. Gyere ide, ölelj meg, ezer éve nem láttalak.-boldogan húzta magához a régi ismerősét, nem foglalkozva azzal hogy hányan vannak körülötte.
-Hát én sem. Valaki nem igazán jár már arra amerre én. Nagyon büszke vagyok rád Dominik, hihetetlen amit elértél.
-Köszönöm. Hát mondhatjuk hogy teljesült az egyik vágyam. De veled mi van? Hogy kerülsz ide?
-Mégis csak egy válogatott meccs volt, hát azért jöttem el. Amúgy egész jól megy a sorom. Egy multicégnél dolgozom, azon kívül elég sokat mozgok az influrencerek világában.
De csak így itthoni közönségnek szóval ... Ja egész jó kis életem van.
-Örülök neki Zsófi. Lesz egy buli a többiekkel, ha van kedved akkor gyere el velünk.
-Nem hiszem hogy élek vele, rajtad kívül senkit sem ismerek ott.
-Nem baj, amúgy meg Bazsiék is jönnek. Őt ismered.
-Jézusom ezer éve nem láttam.
-Hát akkor itt az ideje hogy újra találkozzatok. Na írok instán hogy hova megyünk, hozz akit akarsz. Jöhet a pasid is nyugodtan.
-Köszi, de nincs olyan személy az életemben. Majd meglátom de mennem kell. És gondolom neked is rengeteg dolgod van. Örülök hogy újra találkoztunk Domi.
-Gondold meg azért Zsófi. Örülnék neki ha ott lennél. Legalább kicsit tudnánk beszélni. De most már tényleg megyek mert várnak rám. Küldöm a címet, és ott találkozunk. Szia kislány.-Újra magához ölelte a nőt, akkor még nem is sejtve hogy mások is észre vették a kis bájcsevejt.

Dominikot annyira boldog, hogy észre sem vette hogy Gemma furcsán viselkedik amióta véget ért a mérkőzés.
A férfi a csapattal tartott, hiszen ők még ünnepeltek egy darabig az öltözőben, így csak a klubban találkoznak majd a többiekkel.
Mire oda értek a klubba addigra a buli már rég elkezdődött, azonban Gemmát hiába is kereste, a nőt sehol sem találta.
Viszont akit hamar megtalált az Zsófi volt, pedig nem hitte volna hogy az este újra látja majd a nőt.
-Hát eljöttél.
-Igen, el. Az egyik barátnőm eljött velem, szóval így legalább nem lesz unalmas a buli.
-Amúgy sem lenne az, én is itt vagyok.-a nő csak jót nevetett amikor a férfi magára mutatott, hiszen tudta hogy Dominikra az este nagyon sokan kíváncsiak lesznek.
-Persze te is itt vagy. Meg még egy jó páran.
-Iszol valamit?
-Már Timi elment kikérni a piát, szóval most csak rá várok.
-Szuper, megyek megkeresem Bazsiékat, de még az este találkozunk.
-A nő csak bólintott, mire Dominik újra belevetette magát a tömegbe hogy megkeresse a barátait és a barátnőjét.
-Már mindenhol kerestelek titeket. Hol voltatok ennyi ideig?-Párszor körbe kellett járnia mire észre vette őket az egyik sarokban, így nem foglalkozva azzal hogy mennyi ember akar vele beszélni, egyenesen feléjük tartott.
-Bocsi haver ,csak valakinek több idő kellett.-intett a fejével Balázs Gemma felé, aki egy pohár itallal a kezében nézte a tömeget. Mégcsak rá sem nézett Dominikra, ami elég furcsa volt a férfi számára.
-Mindegy itt vagytok az a lényeg. Bulizzunk egyet.
-Én benne vagyok. De szerintem te inkább előbb beszélj vele. - Dominik értetlenül állt a barátja mellett, hiszen egész este semmi baja nem volt Gemmának, nem érti hogy mi történt most a nővel. Csak bólintott egyet, és megvárta amíg Balázs és Anna elmennek, és csak úgy ment oda a barátnője mellé.
-Nagyon csinos vagy.-Átkarolta a derekát és egy puszit adott az arcára, azonban az váratlanul érte hogy Gemma elhúzódott tőle.
-Most mi van?
-Semmi. Fáj a fejem ennyi.
-Gemma ne szórakozz velem. Eddig semmi bajod nem volt, most meg szinte hozzád sem lehet érni.
-Nem is volt meggengedve hogy hozzám érj.-Szinte villámokat szórtak a szemei amikor a férfi felé fordult. Dominik kínjában már elnevette magát, hiszen ezek a hangulatváltozások amiken Gemma keresztül megy elég sok számára.
-Nem tudtam hogy engedély kell azért, hogy hozzá érjek a barátnőmhöz.
-Áll barátnő. Úgy látszik elfelejtetted. -rosszul eset a férfinak hogy ezt minden szemrebbenés nélkül az arcába vágta, de nem szólt semmit, csak gyorsan megitta a kezében lévő italt.
-Menjünk inkább a többiekhez.  Már várnak rám.
-Hát persze. Azt látom.-nem kérdezett vissza, csak karon ragadta Gemmát és húzta maga után be a tömegbe.

Jól érezte magát, egészen addig amíg Gemma nem kezdett el furcsán viselkedni. Fogalma sincs mi a baja, de egyre jobban kezdi zavarni a viselkedése.
-Hé gyere már.-gyorsan elkapta Balázs karját aki szórakozottan nézett rá. Valószínűleg már ő sem józan, de Dominikot ez nem zavarta. Amire kíváncsi azt legalább biztos elmondja majd.
-Mivan haver, buliznunk kellene. De te olyan vagy mint aki karót nyelt.
-Mi a baja Gemmának?-Balázs csak kinevette mielőtt megszólalt.
-A te barátnőd haver, és engem kérdezel? Honnan tudjam.
-Ti voltatok vele végig a meccsen. Az előtt semmi baja nem volt, most meg nem lehet hozzá szólni.
-Pedig nem volt semmi. Tök boldog volt ő is. Mondjuk elég furcsán nézett amikor észre vett titeket Zsófival, de mondtam neki hogy egy gyerekkori barát, ne foglalkozzon vele.
-Pedig valami baja van. Mindegy majd beszélek vele, hátha megnyugszik.
-Neked mondjuk lenne egy két ötletem hogyan nyugtasd meg, de mivel a sógornőm, inkább befogom a számat.
-Megy ez nélküled is hidd el.-mind a ketten jót nevettek egészen addig, amíg meg nem zavarták őket.
-Na szép, velünk meg senki sem foglalkozik.
-Dehogy is nem bébi. Gyere csak ide.-Balázs szorosan magához húzta a feleségét egy csókra, ami után nevetve bújtak össze.
-Gyere táncolni. Gemmával már eleget táncoltam. Most Dominikon a sor.-Miután egyedül hagyták őket már amennyire lehet egyedül valaki egy buliban, Dominik újra Gemma felé fordult, aki már sokkal vidámabban nézett a férfira.
-Táncoljunk.-karon ragadta a focistát és húzta volna ő is maga után, azonban Dominik nem mozdult.
-Mi volt a bajod?
-Semmi. Minden rendben van. Jól érzem magam.-Látta hogy Gemma már nem egészen józan, és valószínűleg ennek tudható be a hirtelen hangulatváltozása is.
-Ne hazudj Gemma. Valami bajod volt.
-Igen volt, de már nincs. Na gyere táncolni.-sóhajtott egyet, és már épp indult volna el hogy végre jól érezze magát ő is, amikor Zsófi ott termett melletük.
-Sziasztok. Dominik csak elköszönni  jöttem.
-Már mész is? Nem is nagyon beszéltünk.
-Majd keressük egymást, de mennem kell. Holnap sok dolgom van. Még egyszer gartulálok és jó volt újra látni.
-Rendben. Vigyázz hazafelé.
-Oké. Na megyek, sziasztok.-gyorsan megölelte Zsófit aki már el is ment onnan, azonban arra nem számított hogy Gemma sincs már mellette.
-Gemma?