Ismeretlen Ismerős(Sz.D.ff.)

4.fejezet

-Úr isten! Végre itt vagytok.-olyan szorosan ölelte magához a testvérét, hogy szinte majdnem megfojtotta.
-Na szép. Engem már már sem ölelsz?-Balázs ott állt mögöttük a bőröndökkel és a kezét közben csípőre tette és tettetett rosszalló tekintettel nézett a két nőre.
-Gyere ide te nagy gyerek.-ölelte meg a sógorát is, és miután elváltak egymástól immár hárman indultak ki a reptérről.
-Mit szólnátok hozzá, hogy ha ma estére csinálnák valami vacsit? És holnap elmehetnénk körülnézni?-vidáman inditotta el az autót, ám a jókedve hamar tovaszállt.
-Benne vagyok. Amúgy is megbeszéltük Dominikkal, hogy ma este találkozunk. Csodák csodájára ő is most ráér.-Gemma nehezen fogta vissza a grimaszát, de nem akarta hogy a nővére vagy a sógora észre vegye.
-Mit akarsz főzni?-hajolt előre Anna, mire Gemma gyorsan válaszolt neki.
-Van egy tuti olasz receptem . Mindannyian szeretjük, ezért gondoltam rá. De ha nem akartok olyat ennek akkor majd csinálok valami mást, vagy elmegyünk egy étterembe .
-Mi lenne ha főznénk valami jó magyar kaját? Dominik úgy is ritkán eszik jó kis hazai kosztot.-Balázs ötletére szíve szerint lefejelte volna a kormányt, minthogy ő főzzön a focistának.
-Ez szuper ötlet. Majd kitalálunk valami jót kis vacsit, ami hamar készen van. -lelkendezett a nővére, mire a sógora hamar megoldotta a vacsora kérdést.
-Rántott húst. Most mivan? Azt mindenki szereti.-emelte fel a kezét védekezésképpen, mire Gemma végre szívből nevetett.

Csengettek. Ami csak annyit jelentett hogy a várt vendég is megérkezett. Gemma nem ment ajtót nyitni, hiszen vannak már ketten is a lakásában akik be tudják engedni a férfit.
Hallotta a nagy köszöntést, de ő továbbra is ott maradt a konyhában, és a vacsorán dolgozott tovább.
-Szia Gemma.-nem kellett hátranéznie ahhoz, hogy tudja a férfi már ott áll mögötte a konyhában.
-Szia Dominik. Mindjárt kész a vacsora.
-Nagyon jó illata van. Ezer éve nem ettem rántott húst.-lépett a lány mellé, aki épp a salátát dobta össze.
-Na persze. A lakodalmon is azzal tömted magad.-csúszott ki a szájján, de abban a pillanatban még is bánta ahogyan észre vette a férfi vigyorgó képet.
-Ezek szerint nem csak én figyeltelek az este.-hajolt kicsit közelebb a nőhöz, mire Gemma gyorsan felvett egy tálat amiben a vacsora volt és kiindult a konyhából.
-Kész a vacsora. -kiáltotta el magát, mire a lakásban lévők, mind helyet foglaltak az asztal mellett. Persze Dominik mellette foglalt helyet, hiszen a nővéréék egymás mellett ültek.
-De jól néz ki Gem. Eszünk végre?
-Jaj Balázs. Te egy percet sem tudsz várni ha kajáról van szó.-szidte le a nővére, mire ők ketten Dominikkal csak jót mosolyogtak a friss házaspáron.
-Ez nem igaz. Csak éhes vagyok már. És amúgy is, addig kell enni amíg meleg.
-Igaza van, melegen a legjobb.-szólt közbe Dominik is, így Gemma belefojtotta a nővérébe a szót.
-Akkor együnk. Nem?-a két férfi szinte csillogó szemekkel nézett Gemmára amint kiejtette a szájján az evés szót.
A vacsora elég kellemes hangulatban telt, hiszen szinte alig volt olyan téma amibe ne tudtak volna mindannyian egy kicsit is beleszólni.
Miután mindenki befejezte az evést, Anna és Gemma gyorsan elpakolta a mosatlan tányérakat és már mentek is a nappaliba a két férfihoz, akik már egy kis pohárral a kezükben álltak egymással szemben.
-Abban mi van?- Balázs csak vigyorogva felemelte az üveget amiből már látszott hogy hiányzott egy kevés.
-Na szerinted? Erre vártunk egész este.
-Te képes voltál nélkülem megkezdeni az én pálinkámat?-Gemma tettetett felháborodással állt meg a két férfi előtt, de hamar elnevette magát Dominik arcát látva.
-Hogy a jó istenbe tudtál ilyet áthozni?
-Sehogy. Van egy jó kis magyar bolt Londonban, ott vettük még tavaly amikor itt voltak Annáék.-Csak emlegetnie kellett a nővérét, aki már meg is jelent mellette.
-Hát ti mit isztok?
-Szerinted? Nélkülünk kezdték el.
-Ugyan már csajok. Na igyunk egyet erre az estére.-töltött mindenki poharába Balázs, és vigyorogva adta át a két nőnek.
-Biztos meg bírod inni? Elég erős.-Gemma csak egy apró mosolyra húzta a száját, és miután koccintott a többiekkel csak gyorsan megitta a pohár tartalmát.
-Jézusom, ez mégis hány fokos?-Dominik csak jót nevetett, hiszen sejtette hogy Gemmának csak a szája nagy.

Annyira elszaladt az idő, hogy mire feleszméltek már javában késő este volt már.
-Ideje lenne mennem. Köszönöm a vacsit Gemma, tényleg isteni volt.-állt fel Dominik, mire Balázs csak értetlen tekintettel nézte a barátját.
-És hogy akarsz haza vezetni? Ittál, rémlik haver?-Nem csak Dominik arcán volt látható a felismerés hanem Gemmájén is.
-Nem lesz gond. Nem vagyok részeg.
-Dominik, ugye ezt te sem gondolod komolyan? Ittál, és ha megállítanak igazoltatni? -Anna azonnal elővette az aggódós énjét, ami jelen pillanatban egyáltalán nem tetszett a húgának.
-Nem lesz gond Anna, hidd el.
-Azért mert a liverpoolban focizol, ezt nem kellene Dominik. -Balázs talán a mai nap először vette elő a komolyabbik énjét.
-Akkor megyek taxival. Most boldogok vagytok?
-Maradj inkább itt. Van hely ugye Gem?-nézett rá a nővére, ám mire Gemma válaszolhatott volna már a maradék két szempárt is magán érezte.
-A kanapé kihúzható.
-Na látod? Megoldottuk. Majd holnap reggel hazamész.
-Hozok ágyneműt. Ha arrébb teszitek az asztalt akkor ki tudjátok húzni.-szólt oda Gemma a két férfinak, akik csak álltak a nappaliban és nem mozdultak.-én nem fogok pakolni, és csak két szobám van. Vagy Dominik alszik Balázzsal és Anna velem.-több sem kellett a fiúknak már át is rakták az asztalt a fal mellé.
Anna csak jót nevetett rajtuk, és Gemmának is nehezen ment hogy elrejtse a mosolyát a szobába menet.
Mire kiért, a fiúk már mindent elpakoltak és már a kanapét is kihúzták. Mivel elég keső volt már, és látszott a fiatal páron hogy fáradtak az utazás miatt, ezért csak elküldték őket aludni, hiszen ehhez már nem kellett négy ember.
-Tényleg nem akarok zavarni. Hívok egy taxit, és haza megyek azzal.-igazgatta a párnát a kanapén Dominik, mire Gemma csípőre tett kézzel állt meg mellette.
-Hát ezt mondhattad volna az előtt is hogy az egész nappalit átrendeztük volna. Tényleg nem zavar ha itt maradsz, már késő van.
-Köszi Gemma.
-Jól van én megyek és lefürdők. Utánnam mehetsz te is. Gyors leszek majd nyugi.-már épp indult volna a szobája felé, amikor Dominik megfogta a kezét ezzel megállítva.
-Nem isszuk meg még azt a kis bort ami maradt?-Gemma egy pillanatig elgondolkodott, és egy aprót bólintva ült le a kanapéra.
-Ne hogy kárba vesszen mi?
-Hát nem szeretem annyira a bort, de ez tényleg finom. Tessék.-adta át neki Dominik a poharat, amibe már beleöntötte a maradékot.
-Én is így vagyok vele. De ez a fajta a kedvencem. Szeretem a vörös bort ami édes.
-Hát akkor egészségedre.-emelte fel a poharát Dominik, mire Gemma egy apró mosollyal az arcán összekoccintotta.
-Egészségedre.
-Az a pasi akivel a múltkor voltál, ő a pasid?-Gemma majdnem kiköpte a bort ami a szájában volt.
-Micsoda? Dehogy is.
-Akkor ki volt az?
-Semmi közöd hozzá.
-Hát, eléggé idős hozzád. Nem tudtam hogy az ilyen pasik jönnek be.
-Jézusom Dominik. Fejezd be. Ő az egyik ügyfelem semmi több. Jó lenne ha nem kombinálnál. Van elég bajom így is.-idegesen tette le a poharat Gemma az asztalra és már állt is fel hogy elinduljon a szobája felé, azonban a focista nem hagyta annyiban.
-Gemma ne haragudj. Nem akartam bunkó lenni.-szólt Gemma után, aki csak megállt a szoba előtt, és vissza fordult a férfihoz.
-Az a baj hogy te sosem akarsz az lenni, de mindig az vagy.