Piastri hugaként.

76.rész

Reggel azonnal felültem az ágyban hisz pánik rohamom lett egy rémálom miatt. Leclerc is azonnal felkellt.
Leclerc:Mi a baj?
Kérdezte tőlem de én nem tudtam neki válaszolni.
Liz:Maxy.
Mondtam majd próbáltam leküzdeni a rohamot. Szerencsére a fiú értette mire gondolok és azonnal ki is rohant a szobából majd elkiáltotta magát a lépcső tetején állva.
Leclerc:Max gyere gyorsan Liznek valami baja van.
Hallottam hogy a fiú azonnal rohan fel a lépcsőn majd berohan hozzám.
Maxy:Basszus.
Mondta majd szorosan magához húzott és török ülésben velem az ölébe leült az ágyra.
Miközben a hajamat és hátamat simogatta elterelés képpen és csak kapkodtam a levegőt miközben a fiú nyakába bújva öleltem.
Maxy:Jól van Li nem lesz semmi baj.
Próbált nyugtatni a fiú. Légzésem kezdett vissza állni rendesen de még nem teljesen így a fiú továbbra se engedett el.
Leclerc:Mi történt?
Hallottam meg Leclerc hangját.
Maxy:Elmondhatom neki?
Kérdezte tőlem Maxy mire én csak bólintottam.
Maxy:Li,Hamilton és egy srác nagyon jóba voltak. Viszont történt egy autó baleset amiben a harmadik tag a srác sajnos életét vesztette. És Li néha napján ezt újra át éli és olyankor mindig kap egy pánik rohamot ami amint láthattad elég durva szokott lenni és jah. Viszont én mivel elég rég ismerem kitapasztaltam mi tudja őt megnyugtatni ilyenkor,de ha én nem vagyok itt nem tudom másnak hogy sikerül megnyugtatni őt.
Válaszolt Maxy a fiúnak. Nekem vissza állt rendesen a légzésem de még egy picit a fiú nyakába bújva ültem az ölébe.
Maxy:Minden jó most már?
Liz:Igen
Szólaltam meg halkan majd a fiú lerakott az ágyra.
Liz: Köszönöm Maxy.
Mondtam az ajtó felé meginduló fiúnak.
Maxy:Érted bármit.
Válaszolt majd kiment az ajtón. Én vissza dőltem az ágyba majd az ablak felé fordultam. Sose akartam,hogy bárki lássa milyen ha rohamom van és eddig a pillanatig tudtam ezt tartani hisz Norris sose volt ott mikor pánik rohamom lett. Belőlem kitört a sírás mire éreztem,hogy két kéz hátulról át ölel.
Leclerc:Hey kicsim,nincs semmi baj.
Mondta a fiú mire én felé fordultam könnyes szemmel majd a mellkasába fúrtam a fejem.
Liz:Én...annyira... sajnálom..,hogy...látnod kellet...ezt.
Mondtam szipogva a fiú mellkasába.
Leclerc:Na,nem kell sajnálnod. Én ennek ellenére ugyan úgy szeretlek mint eddig. Most attól,hogy vannak rohamjaid még nem fog a szeretettem megváltozni. Sőt most már tudom,hogy mégjobban szeretni kell téged.
Liz:Aranyos vagy.
Mondtam a fiúnak miközben megtöröltem könnyes arcom. Kaptam tőle egy puszit majd felöltöztünk és lementünk a konyhába. Maxy és Emma épp szokásossan ott falták egymást.
Liz:Fúj szerelmesek.
Szólaltam meg nevetve.
Maxy:Na vissza tért a régi Liz.
Szólalt meg legjobb fiú barátom. Én csak tovább nevettem majd csináltam magunknak kávét. 4en ültünk az asztalnál és beszélgettünk mikor Gasly és Daniel megjelentek az ajtóban így neki állhatunk reggelizni. A mai nap is szokásosan telt el nem történt semmi érdekes csak szimplán otthon voltunk pihentünk beszélgettünk takaritottunk egy picit estére pedig kitaláltunk egy ivós játék estét ami annyit takar hogy ivás és felelsz vagy mersz. Viszont az este több meglepetést is tartogatott....