Dancing Styles ( Harry Styles FF. Hungarian translate)

9.Rész

~*Visszaemlékezés*~

-Lucy, ők az én bandám, a One Direction. Srácok, ő az én csodálatos sárgarépa hercegnőm.- mondta Louis vigyorogva.

-Hello.- integettem szégyenlősen a négy fiúnak akik előttem állnak.

Louis Tomlinson, a legjobb barátom a világon, pár hónappal ezelőtt elment egy X-Faktoros meghallgatásra. Minden alkalommal beszéltünk, néztem a válogatos műsorokat, hogy be került egy bandába, én meg izgatottan vártam, hogy találkozhassak a többi fiúval. Végül alkut kötöttünk Louis-szal, hogy elhozza a fiúkat Doncaster-be. Nos, haza hozta őket. Szerencsére volt időm felkészülni a találkozásra.

-Sárgarépa hercegnő, Lou? Tényleg?- ütöttem játékossan a karjába.

Louis elvigyorodott, és megfogta a vállamat.

-Szeretlek, tényleg. Tudod, ez azt jelenti, hogy te az én bájos sárgarépa hercegnőm vagy. Ez a sorsod kedvesem!

Sóhajtottam.

-Te tényleg reménytelen egy eset vagy.- mondtam neki.

-Végre! Valaki, aki egyetért velem!- kiáltott fel az egyik fiú.

Külseje hasonló volt Louis-hoz, de neki barna szemei vannak, Louis jég kékjei helyett.

-Ő Liam.- suttogta a fülembe Louis.

Bólintottam a fejemmel. A többieket könnyű azonosítani: Niall az aranyos szőke, Zayn a tökéletes haj megtestesítője. Akkor megakadt a szemem egy bizonyos göndör hajú fiún, akiről Louis olyan sokat beszélt.

Harold Edward Styles. Egy jó kinézetű srác azzal a tökéletes mosolyával, az imádnivaló gödröcskéivel, a göndör fürtjeivel és azokkal a csodálatos szemeivel. Nehéz volt nem őt bámulni.

-Szóval, Miss Lucy.- mondta Louis, felé fordultam és egyenesen rá néztem.

-Van egy kis... szülinapi ajándékunk a számodra.

Ó, ó Valamire készül. Louis szemében volt egy kis huncutság, ami soha nem jelent jót.

-Mi az?- kérdeztem idegesen.

-Lehetőséged van koncerten táncolni.

Meglepődtem. Imádok táncolni. Őszintén szólva, ez az egész az életem.

-Uram Isten hol?!

-One Direction turnén! Te vagy az egyik háttér táncosunk! Meglepetés!- minden fiú kiabálta a végén, hogy " meglepetés".

Csak néztem. Megdöbbentem. Nem hittem el, hogy ez az egész velem történik meg.

-Az... anyukám, biztos nem fogja megengedni!

Szeretem az anyukámat. Tényleg. De kicsit túlságossan is védelmező és alig enged meg valamit.

-Már lerendeztem! Nem tudott nemet mondani, te az ÉN felügyeletem alatt leszel!- mondta büszkén Louis.

Hangosan felnevettem.

-Louis. Az utóbbi időben nem vagy valami felelősség teljes. Emlékszem, amikor öt éves voltam és akkor is volt egy ilyen " Louis felügyelete alatt leszek" dolog, amit én megúsztam egy kartöréssel te meg 26 öltéssel.

Louis arca elvörösödött, a fiúkból kitört a nevetés.

-Ez aztán az érett viselkedés Louis!- nevetett Harry.