A helyesírási hibákért bocsi! :) ~ D.
* Abby szemszöge *
Reggel Calum ágyában ébredtem egy boxerben és egy pólóban.A pólón éreztem Cal egyik parfümének illatát.Nem tudom miért,de megszállotja vagyok a parfümöknek.Nekem is vagy egy csomó,de csak párat használok belőle.Luke és Cal parfümje hasonló,de Luke illata leírhatatlan,ha tehetném egésznap azt szagolnám.Oké ez furin hangzott,de ez az igazság.Jut eszembe,fogalmam sincs,hogy mit titkolhat Luke,de tuti utánnajárok a suliban.Basszus ma suli van.Az éjjeliszekrényen lévő óra 09:30-at mutatott,elkéstünk.Kikeltem az ágyból és elindultam megkeresni Calt.Mint mindig most is a konyhában volt.
- Jó reggelt! - mosolyogtam.
- Neked is! - kuncogott.Ezt nem értem.Ő csak akkor kuncog,ha történt valami "mulatságos". - A nővérem rakott ki neked ruhát,gondolom szeretnél bemenni a suliba. - mosolygott.
- Akkor én elkészülök,mivel látom te már kész vagy. - mondtam,majd elindultam Cal szobájába,hogy átöltözzek.Egy fekete csőnacit és egy szintén fekete trikót találtam a szekrényen.Felöltöztem,de úgy éreztem,hogy hiányzik valami,ezért felvettem Cal egyik ingét.Kicsit nagy volt,de egyáltalán nem zavart.Hajamat kifésültem és már kész is voltam.Sminket most nem raktam fel,mivel se időm se kedvem nincs hozzá.Elpakoltam a cuccaimat és siettem le Calum-hoz.
- Kész vagyok! - ugráltam,mint egy 5 éves.A fiúk már megszokták,hogy néha gyerekes vagyok,mivel ők is azok.
- Király! - mondta. - Az az én ingem? - mosolyogva csóválta fejét,hogy már megint lenyúltam a cuccát.Amikor náluk vagyok,mindig felveszem a ruháját.
-Ahha - vigyorogtam.Cal csinált reggelit,amit még gyorsan elfogyasztottunk.Kicsit kellemetlenül éreztem magam,mivel folyamatosan engem bámult.Mikor megkérdeztem,hogy mit néz azt mondta,hogy semmit.Egy idő után ráhagytam a dolgot és próbáltam nem foglalkozni vele.A tányérjainkat bepakoltuk a mosogatóba és elindultunk a suliba.
*#*#*
A folyosón sétáltam,mikor az egyik tanár megállított és mondta,hogy az igazgató már vár.Szerintem VIP jegyem van már oda,bár régen sokkal többet jártam oda,mint most.Emlékszem,hogy először azért kellett bemennem,mert gördeszkáztam a folyosón.Nem tudom mi volt vele a gond,mivel nem történt baleset.Régi szép idők!Mr.Morgan már a folyosón várt és amint meglátott mutatta,hogy menjek be az irodába.
- Miss White!Nagyon sok a panasz magára,sőt ma megint késett! - leült az írósztalhoz és nagyokat sóhajtva mondta el a panaszokat rólam.
- Tudom és rettentően sajnálom!Esküszöm megváltozom csak adjon még egy esélyt,kérem! - igyekeztem a jókislányt adni,mint mindig.Ez a duma általában beszokott válni,de valami azt súgta,hogy most nemfog.
- Nagyon sok esélyt adtam már,de még mindig nem változott semmit!És mi történt a nyakával? - értetlenül bámultam Mr.Morgan-t.Az egyik fiókból elővett egy tükröt,hogy megnézhessem a nyakam.Mikor megláttam nem akartam hinni a szememnek,Calum kiszívta a nyakam!Oh szóval ezért bámult egész reggel az a seggfej!Ez még visszakapja az tuti!Már a bosszún járt az eszem mikor az igazgató úr krágokott egyet,majd elkezdte mondani:
- Arra a döntésre jutottam,hogy adok még egy esélyt,de 1 hónapra felfüggesztem!Nem szeretném meglátni az iskola közelében csak,ha nagyon fontos! - mondta.
- Hogy mi?!Ezt nem teheti meg,! - kiáltottam.Nem függeszthetnek fel lehet,hogy most túl messzire mentem.
- Sajnálom Abigel!Kérem pakolja ki a szekrényét és hagyja el az iskolát,most! - arcomat csiklandozták a lefolyó könnyeim,sírtam.Aprót bólintottam,majd elhagytam az irodát és a szekrényemhez mentem.Nem a bánat,hanem a harag miatt sírtam.Éreztem,hogy a düh szétszed belülről.Az óráknak már vége,ami azt jelentette,hogy a folyosó tömve van diákokkal.Egyre jobban sírtam és nem érdekelt,ha a diákok engem néznek.A srácok a szekrényemnél álltak és várták,hogy felbukkanjak.Ashton arcáról lefagyott a mosoly,amikor meglátott.
- Abby mi a baj?Miért sírsz? - bombázott a kérdéseivel.
- Szar napom van. - mondtam.Közben kinyitottam a szekrényemet,hogy kipakolhassak belőle.A fiúk nem mondtak semmit,csak néztek.Sikeresen kipakoltam,majd bezártam a szekrényem és elindultam haza.
- Hová mész? - kiáltotta Cal.
- Haza!Majd beszélünk! - és ezzel elindultam a folyosón,de valaki elkapta a kezem és visszarántott.
- Miért sírsz? - kérdezte.
- Semmi közöd hozzá! - morogtam.
- Miért viselkedsz úgy,mint egy hisztis kurva?!Kérdeztem valamit,de te egyből csak morogsz! - kiabált Luke.
- Oh szóval én vagyok a kurva? - ha szemmel lehetne ölni,akkor Luke már halott lenne.
- Még kérdezed?!Nem nekem van kiszívva a nyakam! - nevetett.Utálom ezt az oldalát Luke-nak!
- Tudod kit nevezz kurvának Hemmings!Semmi jogod,nincs ahhoz,hogy lekurvázz!Tudod mit bazd meg!Menj és kefélj egy jót Ashley-vel!Ahogy láttam éjjel is nála voltál,pedig nekem azt mondtad,hogy dolgod van a srácokkal! - kiáltottam.Luke kicsit megdöppent Ashley neve hallatán,de nem érdekelt.Kikerültem és elindultam a kijárathoz.
- Abs,kérlek!Az nem az volt,aminek hiszed!Beszéljük meg! - láttam rajta,hogy szomorú és bántja a dolog,de nem érdekelt.
- Fordulj fel Hemmings! - mondtam,majd elsétáltam.
YOU ARE READING
I Hate You Because I Love You | Luke Hemmings |
Fanfiction" Néha szeretlek, néha utállak..néha gyűlöllek, néha kívánlak,néha sírok, azért amit tettél..néha nevetek azon,mit vesztettél.."